Néhány betegség ismétlődése nem természetes

A kisgyerekeknél, különösen ha közösségbe kerülnek, nem ritka az évi 6-7 légúti megbetegedés sem. Nátha, köhögés, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés a velejárói az ilyen betegségeknek, a kicsik elesettek, fáradtak, étvágytalanság jelentkezhet. A náthából könnyen lehet arcüreg- vagy fülgyulladás, ilyen tünetekkel is sokan fordulnak orvoshoz ebben az időszakban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek gyakori ismétlődése fel kell, hogy hívja a gyermekorvos figyelmét arra, hogy a háttérben más kiváltó ok is állhat.

Nem csak gyomor- és bélrendszeri, vagy bőrtüneteket okozhatnak

A Budai Allergiaközpont főorvosa előadásában kiemelte, hogy az ételallergiák több féle tünetet is okozhatnak. Ez lehet csalánkiütés, angioödéma, orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés) köhögés, nehézlégzés, hányinger, hányás, hasfájás és a sürgősségi ellátást igénylő anafilaxia. Ezek a panaszok rendszerint az allergén étel már kis mennyiségű elfogyasztását követő néhány órán belül fellépnek. A kései reakciók nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után 1 nap, sőt akár 2 hét múlva is jelentkezhetnek ekcéma, véres széklet, krónikus hasmenés, a súlyfejlődés elmaradása, vérszegénység és a már említett légúti betegségek formájában.

Az ételallergiák légúti tünetei

- allergiás nátha (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés)

- köhögés, rekedtség, felgyorsult légzés

- elsősorban csecsemőkorban a gyakori asztmás hörghurut és savós középfülgyulladás

- nagyobb gyermekeknél, 10 éves kortól az orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés)

Hogyan deríthető ki, hogy ételallergia okozza?

A visszatérő légúti tünetek kapcsán nagyon fontos a komplex megközelítés – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Először természetesen vizsgálni kell, hogy nem áll-e valamilyen fertőzés a tünetek hátterében. Ki kell zárni a nem ételallergén okozta asztma, szénanátha, orrmandula megnagyobbodás és gégegyulladás meglétét. Reflux már gyermekkorban is jelentkezhet és a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav is gyakran okoz légúti panaszokat, így ezt a lehetőséget is vizsgálni kell. Gyermekeknél a légúti fejlődési rendellenesség és a légúti idegentest sem kizárt.

Ha diétázik, a légúti tünetek is megszűnnek

Ha minden egyéb lehetőséget kizártunk, a beteg tünetei és az allergiavizsgálat is igazolja az ételallergia meglétét, akkor a továbbiakban a problémás élelmiszert a gyermek nem fogyaszthatja. A diéta hatására rendszerint már rövid időn belül jelentős javulás tapasztalható a légúti tünetek terén is.

Ne válasszon parfümöt!

A légúti betegségben szenvedők gyakran erős tünetekkel reagálnak az intenzív illatokra. Ezt általában az illékony szerves vegyületek (VOC) okozzák, amik belélegezve fejfájást, orrfolyást, tüsszögést idézhetnek elő. Ha a kedvesünk nem szokott parfümöt használni, ez is lehet az oka, jobb, ha vásárlás előtt rákérdezünk. Amennyiben így van, legyünk annyira figyelmesek, hogy mi sem vastag illatfelhőbe burkolózva indulunk el a randevúra.

Kerülje a füstös helyeket és az illatosítókat!

Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa kiegészítésként elmondta, hogy a parfümök mellett a meghitt hangulatot árasztó, így ezen a napon különösen kedvelt illatosítók, gyertyák, füstölők is hasonló tüneteket okozhatnak, jobb ha mellőzzük használatukat. Az erős illatok mellett a dohányfüst, a passzív dohányzás is kerülendő, mert erős köhögést, nehézlégzést okozhat az arra érzékenyeknél. Pollenallergiásoknál sajnos a virágpor is tünetet okozhat, állatszőr allergiás párunkat pedig jobb, ha nem házi kedvenccel, vagy állatkerti randevúval lepjük meg.

Főzzön allergénmentesen!

Ma már nagyon gyakoriak az ételallergiák, vagy ételérzékenység, kevés viszont az olyan étterem, ahol garantáltan allergénmentesen étkezhetünk. Figyelmességként persze az sem utolsó, ha időt szánunk arra, hogy felkutassunk egy ilyen éttermet, vagy cukrászdát, de talán még romantikusabb, ha mi magunk készítjük el a menüt válogatott alapanyagokból.

Tegyen rendet…

Kétség kívül a legkevésbé sem meghitt program, ám annál inkább értékelendő tevékenység, ha valaki egy alaposan kitakarított, allergénmentes otthonban várja kedvesét. Poratka allergia esetén fordítsunk figyelmet a kárpitozott bútorok, szőnyegek HEPA szűrős készülékkel történő átporszívózására. A plüssállatainkat 60fokon átmosva mentesíthetjük az allergénektől. Penészgomba allergia esetén pedig a fürdőszobát érdemes alaposan kitakarítani.

Ajándékozzon nyugalmat!

Kutatások igazolják, hogy a stressz felerősíti az allergiás tüneteket, így érdemes relaxáló programokkal készülni a jeles nap alkalmából. Szervezhet akár masszázzsal, fürdőzéssel egybekötött hosszú hétvégét, de otthon is meglepheti kedvesét, már azzal is, ha például a házimunkát – legalább részben – átvállalja tőle, így több ideje jut pihenésre. Rövidebb programok: színház, mozi, de egy kellemes vacsora melletti beszélgetés is jó eszköz arra, hogy a mindennapi stresszt letegyük, és egy kicsit kikapcsolódjunk.

Csak a diéta szünteti meg a tüneteket

A cöliákia első tünetei a gluténtartalmú ételek bevezetését követően hónapokkal később jelentkeznek gyermekeknél. Glutént a búza, rozs és az árpa tartalmaz, tüneteket ezekből a gabonákból készült pékáruk, kásák, kenyerek, sütemények fogyasztása okozhat. A szülők általában arra figyelnek fel, hogy a gyermek hasfájós, megváltozott a széklete, gyakran hasmenése van, többször puffad. „A cöliákia diagnózisát gyermekeknél a tünetek megléte mellett, vérből kimutatható ellenanyag meghatározással és genetikai vizsgálattal tudjuk igazolni, de bélbiopsziás vizsgálatra is szükség lehet. Ezt követően, ha a beteg szigorúan tartja a gluténmentes diétát, akkor a tünetei megszűnnek és idővel a laborértékei is rendeződnek. Mivel a cöliákia esetén fokozott a családi hajlam, ezért ha a gyermeknél pozitív az eredmény, fontos elvégezni a többi családtag (testvérek, szülők, sőt akár nagyszülők) szűrését is.”

Fél-egy év múlva kontroll

A diagnózist követően meghatározott időn belül a kezelőorvos kontroll vérvizsgálatot rendel el, (a bélbiopsziát nem kell megismételni), s ebből ellenőrzik, hogy a szöveti transzglutamináz (tTG) értéke elérte-e már a normál tartományt. Ezt azért fontos tudni, mert a tünetek megszűnése mellett ezzel igazolható, hogy a diéta eredményes. „A számokban is kifejezett változás mindig nagyon megnyugtató a szülők számára, akik erre az időszakra ugyan már többnyire belerázódtak a gluténmentes étkezésre történő átállásba, ám öröm látni, hogy valóban jól csinálják, diétahiba nélkül haladnak ezen a kezdetben még igen rögös úton.”

Mikor találkozunk újra az orvossal?

A továbbiakban kontroll vizsgálatra általában évente kerül sor. Ilyenkor ismét elvégzik a tTG ellenőrzését vérvétellel. Mivel a cöliákia nem gyógyítható, a tTG értékének csökkenése, illetve tartósan a normál tartományon belüli léte nem azt jelenti, hogy a gyermek „meggyógyult” és visszatérhet a korábbi étkezésre – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Ez az adat azért fontos, mert azt jelzi, hogy jól tartja a diétát, és a továbbiakban is gluténmentesen kell étkeznie. A kontroll vizsgálatok során az orvos a gyermek fejlődését is nyomonköveti: megfelelően nő-e a magassága, a súlya. Nem alakul-e ki vashiány, vagy a felszívódási zavar következtében vitaminhiány.

Élethosszig tartó kezelés

Tévedés azt hinni, hogy ha egyszer megszületett a diagnózis, a pácienst a gluténmentes diétára vonatkozó tanácsokkal útjára engedjük – mondja dr. Hidvégi Edit. A gyermekkori fejlődés nyomonkövetése, az emelt összegű családi pótlék, a felnőtteknek járó adókedvezmény adminisztrációja mellett, a felnőttkorban fontos szűrővizsgálatok miatt később is fontos a rendszeres időnkénti vizsgálatok elvégzése. Ilyenkor a cöliákia társbetegségeire és lehetséges szövődményeire – cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, csontritkulás - is időnként elvégezzük a szűrővizsgálatot.