Tartós orrdugulásról beszélünk, ha a gyermek nem lázas, nincs légúti fertőzése, de mégis nehezen veszi a levegőt, főként szájon át próbál lélegezni. Ilyenkor elsőként sokan arra gondolnak, hogy a megnagyobbodott orrmandula akadályozza a légzését, ám dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa egy másik gyakori, táplálkozással összefüggő kiváltó ok szerepére is felhívja a figyelmet.

A tartós orrdugulás kivizsgálása

Bölcsődés és óvodás korú gyermekek körében jelentkező elhúzódó orrdugulás esetén első körben fül-orr-gégészeti kivizsgálás során kell kizárni minden lehetséges szervi elváltozást, ami lehet akár orrpolip, orrsövényferdülés vagy megnagyobbodott orrmandula is. Ha felmerül a légúti allergia lehetősége, akkor allergia vizsgálatot is fognak végezni, illetve arról is meg kell győződni, hogy nincs-e valamilyen aktuálisan zajló vírusos vagy bakteriális fertőzés a tünetek hátterében.

A tejallergia légúti tünetei

Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat alkalmával nem sikerül megtalálni a tartós orrdugulás kiváltó okát, akkor érdemes a táplálkozás oldaláról is megközelíteni a problémát, a tartós orrdugulás hátterében ugyanis tejallergia is állhat. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy az ételallergiákkal főként a gyomor- és bélrendszert érintő tüneteket hozzuk összefüggésbe. „Egyből elkezdjük végiggondolni, hogy mit ehetett előtte, ha a gyermeknél hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés jelentkezik. Kevésbé nyilvánvaló a kapcsolat, azonban mégis létezik az elfogyasztott táplálék és a légúti tünetek között. Ilyen esetben az allergiás gyulladás az orrnyálkahártyán is jelentkezik, ami emiatt megduzzad, ezáltal orrdugulást okoz.”

Akár az orrmandula műtét is elkerülhető

Az orrdugulás mellett érdemes tejallergiára gyanakodni, ha a gyermeknél elhúzódó orrfolyás, visszatérő, száraz köhögés, asztmaszerű tünetek jelentkeznek. Tejallergiára akkor is érdemes gondolni, ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a gyermek orrmandulája valóban meg van nagyobbodva, nem ritka ugyanis, hogy ez is a tejallergia által okozott orrnyálkahártya gyulladás egyik következménye. Ilyen esetben a tejmentes diéta hatására az orrmandula is megkisebbedik, ami lehetővé teszi akár a műtét elkerülését is.

A tejallergia kivizsgálása

Ha felmerül a tejallergia gyanúja, akkor a gyermeknél – életkorától függően – elvégezzük az allergiavizsgálatot. Ez történhet alkaros bőrpróbával (Prick-teszt), vagy vérvizsgálattal is, de az egészen piciknél – hogy elkerüljük a vérvétellel, bőrpróbával járó megpróbáltatásokat - a tüneteik függvényében a kezelőorvos javasolhatja egyből a kizárásos diétát is. Ez azt jelenti, hogy a tejtermékeket megadott ideig nem szabad fogyasztani és figyelni kell, hogy a gyermek tünetei javulnak-e. Általában 2 hónap teljes tejmentességet követően már ki lehet mondani, ha a gyermek tüneteiben a tejmentesség hatására javulás következett be. Teljes bizonyosságot a visszaterheléssel nyerhetünk: a kezelőorvossal egyeztetett időben és módon elkezdjük visszavezetni a tejes tartalmú ételeket a kicsi étrendjébe és a panaszai újra megjelennek, az megerősíti ezt.

A tejmentes étrend buktatói

Ha valaki tejmentes diétát tart, meglepődve tapasztalhatja, hogy számos készétel és pékáru, sőt a felvágottak is tartalmazhatnak tejszármazékot. Az összetevőket ezért mindig nagyon fontos elolvasni, sőt időről-időre a már bevált terméket újra ellenőrizni, mivel időnként ezek változhatnak. A megfelelő étrend összeállításához érdemes dietetikussegítségét kérni.

Meddig kell tejmentesen étkezni?

Ha már nem jelentkeznek a tünetek, akkor fokozatosan vissza lehet vezetni a tejtermékeket a gyermek étrendjébe. A visszaterhelés idején fontos a mértékletes tejfogyasztás, de ettől eltekintve normál étrendet lehet tartani. A gyerekek 90 százaléka 5-6 éves korára kinövi a tejallergiát.

A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.

Rossz higiéniás viszonyok

Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel, vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs, vagy zöldség, félig átsült húsok, halak, vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget.

Jellegzetes tünetek

Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik, ilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására lehet szükség a kiszáradás kezelésére.

Probiotikumok a megelőzésért

A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező hatással bírnak. A szervezetbe jutva, a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését. A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebo kontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: a probiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.

Hetekkel az utazás előtt érdemes készülni!

A megfelelő védelem kialakításának érdekében a legjobb, ha kúraszerűen alkalmazzuk a készítményeket, átlagosan 3 hónapig. A legjobb, ha szimbiotikumot választunk, amikor probiotikus kúrát kezdünk. A szimbiotikumok azok a készítmények, melyek prebiotikumokat – a probiotikumok táplálékát - és probiotikumokat is együttesen tartalmaznak. Táplálkozásunkkal is fokozhatjuk a hatást: a tejtermékek közül a joghurtok tartalmaznak probiotikumokat a legnagyobb mennyiségben. Mivel a probiotikumok természetes társai, kísérői életünknek, így a folyamatos, mindennapos fogyasztás sem okoz semmiféle kárt a szervezetünkben.

Forró nyári napokon több folyadékot fogyasztunk, amire szükség is van, hogy a hőség miatti rosszullétet elkerüljük. Kisgyerekeknél különösen fontos erre ügyelni, ám az is fontos, hogy mivel pótoljuk a folyadékot. Ha túlzásba visszük a gyümölcsök, gyümölcslevek fogyasztását, könnyen átmeneti fruktóz felszívódási zavar alakulhat ki, aminek jellegzetes tünete a vizes hasmenés.

Átmeneti fruktóz felszívódási zavar

A friss gyümölcsök fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás része, hiszen nemcsak rengeteg vitamint és ásványi anyagot, de sok rostot is tartalmaznak, így a gyomor- és bélrendszer egészséges működéséhez is hozzájárulnak. Ha azonban huzamosabb időn keresztül, nagyobb mennyiségben fogyasztunk belőlük, akkor kellemetlen mellékhatásokat is okozhat.

A gyümölcsöket is túlzásba lehet vinni

A nyári hőségben még veszélyesebb lehet egy hasmenéses betegség, márpedig a fruktóz tartalmú ételek túlzásba vitt fogyasztása ezt könnyen előidézheti – figyelmeztet dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gyermekgyógyász, gasztroenterológus főorvosa. Átmeneti fruktóz intolerancia bárkinél előfordulhat, egészséges, jól fejlett 2-3 éveseknél is gyakori. Ha sok fruktóztartalmú ételt (gyümölcsöt, gyümölcslevet) fogyaszt a gyermek, akkor a nagy mennyiség miatt a szervezete nem tudja megfelelően lebontani. Ennek legjellemzőbb tünete a vizes hasmenés, ami súlyos esetben akár kiszáradást is okozhat.

Nem kell végleg lemondani a fruktóztartalmú ételekről

A fruktóz felszívódási zavart H2 kilégzési teszttel, gyümölcscukor terheléssel lehet kimutatni. A tünetek átmeneti diéta hatására, a bélrendszer regenerálódását követően elmúlnak, a fruktóztartalmú ételeket pedig fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendbe.

Mire ügyeljünk a diéta alatt?

Ami magas fruktóz tartalma miatt egyértelműen mellőzendő: az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő. Fruktóz felszívódási zavar esetén azonban nemcsak a gyümölcsök, de akár az édesítéshez használt kristálycukor is hasfájást okozhatnak. A mindennapos használatban levő kristálycukor, porcukor répa-cukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz, ezért ez, továbbá a méz is kerülendő.

Hogyan előzhetjük meg a kialakulását?

Dr. Polgár Marianne hangsúlyozza, hogy a megelőzés érdekében elsősorban nem a gyümölcsöket kell kiiktatnunk a gyermek étrendjéből. Ha tízóraira, uzsonnához a gyermek életkorának megfelelő mennyiséget fogyaszt ezekből, reggelihez, ebédhez, vacsorához is ehet bátran zöldséget. A fő probléma, ha a folyadékpótlás során szinte csak gyümölcsleveket kap, nagy mennyiségben ezek okozzák a kellemetlen tüneteket. Igyekezzünk változatos italokkal kínálni a kicsiket a melegben. Ha a vizet nem issza szívesen, készíthetünk házilag ízesített ásványvizet is, ha friss gyümölcsöket áztatunk egy üvegben, de a házi limonádé, vagy a lehűtött gyümölcstea akár cukor nélkül, vagy minimális édesítéssel is finom.