Sokan nem is gondolnak arra, hogy tüneteik hátterében a glutén fogyasztása állhat, a diagnózisra ezért gyakran már csak a szövődmények megjelenése kapcsán kerül sor. A cöliákia egyetlen figyelemfelkeltő tünete lehet a krónikusan fennálló vashiányos vérszegénység is, erre figyelmeztet dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Nemcsak gyermekkorban, hanem felnőtteknél is jelentkezhet!

A cöliákia (lisztérzékenység) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben (búza, árpa, rozs) lévő glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin. A glutén fogyasztása során sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A betegség első tünetei már kisgyermekkorban, a glutén tartalmú ételek bevezetését követően jelentkezhetnek: hasfájás, hasmenés, zsíros fényű széklet, puffadás a gyakori tünet. Cöliákia azonban bármely életkorban kialakulhat, nemcsak gyermekeknél, hanem később, felnőttkorban is jelentkezhet. Ilyen esetekben még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében cöliákia áll.

Tünetmentes betegek

Az elfogyasztott tápanyagok felszívódás a vékonybélben történik. Az itt található bélbolyhok végzik el ezt a feladatot. Cöliákia esetén azonban a glutén lebontása nem történik meg megfelelően, a felszaporodott kóros anyagcseretermékek krónikus gyulladást okoznak, aminek hatására sérül a vékonybél nyálkahártyája, és a tápanyagok feszívódását biztosító a bélbolyhok egyre kisebbé válnak, illetve súlyos esetben teljesen eltűnnek. A cöliákiás beteg szervezetében a tápanyagok felszívódása nem megfelelő, emiatt súlyos fehérje, vitamin- és ásványianyag hiány is kialakulhat. Akár úgy is, hogy a betegnek semmilyen egyéb tünete nincs.

Ha ez okozza a vérszegénységet, először a cöliákiát kell kezelni!

Könnyen lehet, hogy a betegnél vérvizsgálattal igazolódik a vérszegénység, ám a táplálékkiegészítők és vaskészítmények sem tudnak megfelelően hasznosulni, a károsodott vékonybélből felszívódni. Így a beteg a kezelés ellenére továbbra is erőtlen, fáradt, hajhullás, sápadtság is jelentkezhet. Indokolatlan vérszegénység esetén ezért gondolni kell a cöliákia lehetőségére is – figyelmeztet dr. Polgár Marianne.

Gluténmentes diéta kell a kezeléshez

A cöliákia diagnózisához először vérvizsgálattal ki kell mutatni a vérben lévő ellenanyagot, ami a betegség meglétét jelzi. Pozitív eredmény esetén a diagnózis megerősítésének érdekében az esetek nagy részében el kell végezni a vékonybél biopsziát és a szövettani vizsgálatot is, amellyel a bélbolyhok sérülését lehet feltérképezni. A vérszegénységét csak akkor lehet eredményesen kezelni, ha először a sérült bélbolyhokat regeneráljuk, ez pedig csakis gluténmentes diétával lehetséges. A diétát egy életen át kell tartani. Hatására bizonyos idő elteltével a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok felszívódása is rendeződik, ezáltal pedig a vérszegénység is megszűnik.

Hogyan lehet egy anyatejes babánál tejallergia?

Az anya által elfogyasztott már lebontott táplálék fehérje részecskék (tehéntej, tojás. szója, olajosmagvak, gabona) bejuthatnak anyatejbe. ami természetes folyamat és normális immunválasz kialakulását, orális immuntoleranciát eredményeznek, de allergiás reakcióhoz is vezethetnek magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A megfigyelések arra utalnak, hogy az allergiás anyák szoptatott csecsemőinél és a tejalapú tápszeres babáknál gyakrabban alakul ki tehéntej-allergiára utaló tünet, mint a nem allergiás anyák esetében. Ebben az életkorban leggyakoribb a tehéntej-allergia.

Mikor gondoljunk táplálékallergiára az anyatejes vagy tápszert fogyasztó csecsemő esetében?

Az ekcémás bőrkiütés első jele lehet, az allergiának, de a hasfájás, hasmenéses széklet, a vigasztalhatatlan több órán át tartó sírás is gyanút kelthet, hogy a kisbabának allergiás panaszait allergiás szenzitizáció (érzékenység) okozza. A legijesztőbb tünet a szülők számára, ha vér is van a székletben. Ez egyaránt megjelenhet kizárólag anyatejes, és tápszeres csecsemőknél. Vér a székletben! A kis mennyiségű vér gyakran jó általános állapotú, szépen fejlődő kisbabáknál jelenik meg, de ennek ismétlődése és a vér mennyiségének fokozódása súlyosabb állapot kialakulásához vezethet. Ilyen esetben a vér más nagyobb mennyiségben, nyálkás, híg, hasmenéses széklettel együtt távozik. A kisbaba nyugtalan, hasa fáj, és súlyos esetben a súlyfejlődése is lelassul, vagy megáll.

Mi az ok?

A tudományos vizsgálatok igazolták, hogy azoknál a kisbabáknál, akiknél minden egyéb betegséget ki lehet zárni, a vastagbél allergiás gyulladása áll a panaszok hátterében, aminek kezelése feltétlenül fontos.

Mit tehet az aggódó szülő?

A vér a székletben mindig fontos jelzés a kisbaba szervezetétől felénk, hogy orvoshoz kell fordulni. Ha minden egyéb betegség kizárható (bakteriális, vagy vírus okozta hasmenés, a végbél berepedése stb) az esetek legnagyobb részében elegendő a kisbaba étrendjének a megváltoztatása. Az allergiás folyamat visszafordítható az időben elkezdett diétával.

De ki diétázzon?

Anyatejes csecsemő esetében az anyuka, ilyenkor a leggyakoribb allegének a tej, tojás, szója, olajos magvak kerülése ajánlott. Ilyen esetben nagyon ritkán fordul elő, hogy a kisbaba nem kaphatja a saját anyukája tejét és terápiás tápszeres táplálást kell bevezetni. Tápszeres csecsemőknél a kisbaba „diétázik”. Az addig fogyasztott tápszer elhagyása és helyette extenzíven hidrolizált, vagy aminosav alapú terápiás tápszer adása javasolt. Ezek az étrendi változtatások rendszerint megoldják a panaszokat és a bélgyulladás gyógyulása után fokozatosan lehet a hozzátáplálást bevezetni.

Mi a gyógyulás után a teendő?

Azoknál a csecsemőknél, akiknek véres széklete volt, a hozzátáplálásnak és az allergén aktivitású élelmiszerek bevezetésének nagy óvatossággal kell történnie. A teljes normál étrend eléréséig a kisbaba folyamatos ellenőrzése, orvosi gondozása szükséges.

Fertőzések

A véres, nyálkás széklet gyomor-és bélrendszeri fertőzést is jelezhet. A tettes általában a Salmonella, Shigella vagy E.coli baktérium. A kórokozó jelenlétére utal, ha a csecsemőnél hasmenés, haspuffadás, hasfájás is jelentkezik, magas láza is lehet. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, akkor a kis beteget mutassuk meg gyermekorvosnak, aki a kiváltó októl és a tünetektől függően fog kezelést javasolni. Sok esetben csak az segít, ha kivárjuk a fertőzés lefolyását, amíg a tünetek elmúlnak. Eközben arra figyeljünk, hogy a kiszáradást megelőzzük. Ennek kockázata nő, ha a hasmenés mellett hányás is jelentkezik. A súlyos kiszáradással járó esetek kórházi, infúziós kezelést igényelhetnek. Kiszáradásra utalhat, ha a csecsemő bágyadt, a kutacsa besüpped, szemei karikásak, bőre száraz, szája repedezett és hatnál kevesebb nedves pelenkát kell cserélnünk egy nap.

Ételallergia

Véres székletet bizonyos ételekkel szembeni érzékenység is okozhat. Leggyakoribb kiváltó okai a tejben lévő fehérjék, így akár már az anyatejes, vagy tápszeres időszakban is jelentkezhetnek a tünetek, de később más ételek is okozhatják. (Anyatejes babáknál azért, mert az allergizáló fehérjék az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is átjutnak.) A hozzátáplálás időszakában ezért fontos, hogy mindig csak egy új ételt vezessünk be a csecsemő étrendjébe, hogy a tettest könnyen beazonosíthassuk. Vérből elvégzett allergia vizsgálattal ki lehet mutatni, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. Ha a kicsi az adott ételt nem fogyasztja – anyatejes csecsemő esetén az anya diétája jelent megoldást – akkor a tünetek is megszűnnek.

Székrekedés

A végbél területén sok kis ér található, a túl kemény széklet távozása közben pedig ezt könnyen felsértheti. A vérzést ilyen esetben ez a sérülés okozza. Az így keletkezett apró sebek kezelés nélkül könnyen gyógyulnak. Ha a gyermek széklete nem rendszeres, erőlködik, gyakran fáj a hasa, puffadt, akkor érdemes konzultálni a gyermekorvossal. A táplálkozási szokások átalakításával – bő folyadék fogyasztás, rostban gazdag étrend - a székrekedést is meg lehet előzni.

Bélelzáródás, vastagbélgyulladás

Az invagináció egy ritka, főként fiúknál, 5-9 hónapos korban jelentkező kórkép, melynek során a bél egy szakasza begyűrődik, az érintett bélszakaszban futó vénák elzáródnak. Minderre az elhúzódó hasfájás, véres, málnazselé szerű széklet, sírás, nyugtalanság hívja fel a figyelmet. A kezelés orvosi beavatkozást igényel. Folyadék, vagy gáz beöntésével az esetek többségében sikerül kipréselni az elzáródott szakaszt, ha ez nem hoz megoldást, akkor műtétre kerül sor. A véres széklet vastagbélgyulladás jele is lehet, az okok feltárása orvosi kivizsgálást igényel.

Nem mind véres, ami piros

Szoptatott csecsemőknél gyakori, hogy az édesanya mellbimbója kirepedezik, vérzik, így a gyermek vért nyelhet. A vér a baba emésztőrendszerébe kerül és a beleiben átalakulva kapja a fekete vagy vörös színét. A hozzátáplálás után a széklet színe, állaga megváltozik, ez normális jelenség, sőt az is természetes, ha a gyermek valamilyen ételből sokat fogyaszt, akkor az a székletét is elszínezheti. Sárgarépa vagy sütőtök miatt például erősen narancssárga, de a paradicsom, cékla vagy meggy után akár vöröses színű is lehet.