Isztambuli kutatók úgy találták, hogy a szénanáthás gyermekek anyukái gyakrabban szenvednek pszichiátriai problémáktól, mint az egészséges kicsik anyukái. Éppen ezért szerették volna tisztázni, van-e összefüggés az anyák lelkiállapota, a család működése és a gyerekek allergiás megbetegedései közt.

A vizsgálati csoportba 82 anyát választottak, akiknek 7-15 éves korú, szénanáthával kezelt gyermekeik voltak. A kontrollcsoportot 70 olyan anya alkotta, akiknek gyermekei semmiféle krónikus betegséggel nem küzdöttek.

Kétféle hivatalos skálán is mérték a résztvevőket, az egyik a szorongás fokára, a másik a család működésére, funkciójának ellátására vonatkozott.

Az eredmények azt mutatták, hogy a szénanáthás gyerekek anyukái jelentősen többet szorongtak, mint az egészségeseké. A családi működés is rosszabbnak bizonyult a beteg gyerekek anyukáinál, bár ez a felmérés nem hozott értékelhető különbséget. Az első csoport eredményeire még hatással volt az otthoni dohányzás mértéke és a munkanélküli apák jelenléte is.

Tehát a kutatás azzal a megállapítással zárult, hogy az anyák lelkiállapota befolyásolja a gyermekeik szénanáthára való hajlamát, és a családi modell is szerepet játszik a betegségben. Az anyák elmondása szerint a család működésére azonban nincs hatással az allergiás gyermek.

Forrás: Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 2009 Dec;73(12):1795-8. Epub 2009 Oct 23

A cigarettafüstből és bizonyos nyomtatók használatakor nagy mennyiségű szennyezőanyag-szemcse jut a beltéri levegőbe. Az apró részecskék károsítják a mitokondrium szerkezetét és működését, az alsó légutakban lerakódva hozzájárulnak a légúti betegségek kialakulásához.

A mitokondrium a sejtek energiatermelő központja, a növényi és állati sejtekben előforduló, annak légzésében és anyagcseréjében részt vevő sejtszervecske. Asztmás egereken végzett kísérlet során a nyomtatók által kibocsátott és a dohányfüstben megtalálható részecske szennyeződések a mitokondrium károsodását okozták, csökkent a mitokondriális enzimek termelése.

A vizsgálat eredménye alapján a nyomtató szennyezőanyag-szemcséi felerősítik a környezeti dohányfüst (ETS) hatását, belélegezve intenzív károsodást hoznak létre a mitokondriális membrán szerkezetében és működésében, hozzájárulva a légúti betegségek kialakulásához.

Forrás: J Environ Pathol Toxicol Oncol. 2009;28(4):325-40.

Az asztmás beteg állapotát a dohányzás negatívan befolyásolja. Növeli a betegség mellett egyébként is gyakran fellépő köhögés, zihálás és az asztmás roham előfordulását, a légutakba kerülő füst hatására a köpet képződése is fokozódik. Mindez együttesen vezet a tüdőfunkció gyors ütemű romlásához. A dohányzás abbahagyásával azonban mindez helyreállítható.

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

A jelenség hátterében álló okok magyarázatát keresve holland kutatók 147 asztmás betegnél hasonlították össze a hörgők gyulladásának mértékét. A vizsgálatban 46 ex-dohányos és 35 jelenleg is dohányzó személy vett részt, 66-an pedig soha nem dohányoztak.

A kutatók vizsgálták a résztvevők tüdejének működését, a kilélegzett nitrogén-oxid mértékét, majd a tüneteket vizsgáló kérdőívek kiértékelésével, köpet vizsgálattal és a hörgők nyálkahártyájából vett mintavétel (biopszia) elvégzésével határozták meg a légutak gyulladásának mértékét.

Az adatok összegzése alapján kiderült, hogy a dohányzás a légutak hámszövetében olyan elváltozásokat hoz létre, melyek összefüggnek az asztmás tünetek –légszomj és váladék termelés- gyakoriságának növekedésével. Fontos megjegyeznünk, hogy a hámszövet jellemzői közel azonosnak bizonyultak az ex-dohányosok és a soha nem dohányzók esetében, így elmondhatjuk, hogy a dohányzásról való leszokás asztmás betegek esetében nagyfokú állapotjavulást eredményez.

Forrás: American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine Vol 180. pp. 1170-1178, (2009)