Az asztmás beteg állapotát a dohányzás negatívan befolyásolja. Növeli a betegség mellett egyébként is gyakran fellépő köhögés, zihálás és az asztmás roham előfordulását, a légutakba kerülő füst hatására a köpet képződése is fokozódik. Mindez együttesen vezet a tüdőfunkció gyors ütemű romlásához. A dohányzás abbahagyásával azonban mindez helyreállítható.

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

A jelenség hátterében álló okok magyarázatát keresve holland kutatók 147 asztmás betegnél hasonlították össze a hörgők gyulladásának mértékét. A vizsgálatban 46 ex-dohányos és 35 jelenleg is dohányzó személy vett részt, 66-an pedig soha nem dohányoztak.

A kutatók vizsgálták a résztvevők tüdejének működését, a kilélegzett nitrogén-oxid mértékét, majd a tüneteket vizsgáló kérdőívek kiértékelésével, köpet vizsgálattal és a hörgők nyálkahártyájából vett mintavétel (biopszia) elvégzésével határozták meg a légutak gyulladásának mértékét.

Az adatok összegzése alapján kiderült, hogy a dohányzás a légutak hámszövetében olyan elváltozásokat hoz létre, melyek összefüggnek az asztmás tünetek –légszomj és váladék termelés- gyakoriságának növekedésével. Fontos megjegyeznünk, hogy a hámszövet jellemzői közel azonosnak bizonyultak az ex-dohányosok és a soha nem dohányzók esetében, így elmondhatjuk, hogy a dohányzásról való leszokás asztmás betegek esetében nagyfokú állapotjavulást eredményez.

Forrás: American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine Vol 180. pp. 1170-1178, (2009)