A napokban jelent meg a Diabetologia folyóiratban közölt kutatás, mely leegyszerűsítve azt állítja, hogy a gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát arról kérdeztük, aggódjunk-e, ha valamilyen okból mi magunk is gluténmentesen étkezünk.

Miért követnek egyre többen GM étrendet?

A gluténmentes (GM) diétát valójában csak annak kellene követnie, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. Lisztérzékenység, cöliákia, gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban a fogyás vagy a testsúly megőrzése végett térnek át a GM étrendre. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet.

Szüksége van-e a szervezetünknek a gluténra?

Glutén = sikér. Két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80%-át alkotják. A glutén egy vízben oldódó fehérje. Ez azt jelenti, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. A hálóba a kelesztés során felszabaduló gázok beszöknek, s ennek köszönhető a kelt tészták laza, lyukacsos szerkezete – feltéve, ha jól kidagasztottuk. A gliadin fehérje továbbá a tészta „ragadósságát” is biztosítja. Érdekesség, hogy minél magasabb az adott liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle! Önmagában a glutén hiánya tehát az egészségi állapotunkat nem, csak a süteményeink állagát befolyásolja. Ennél lényegesebb kérdés, hogy a glutén tartalmú gabonák megvonása már valóban járhat negatív következményekkel az egészségünkre nézve.

Nem a glutén, hanem a gabonák rosttartalma véd a cukorbetegségtől

Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni az új étrendre való áttérés miatt. Köretként burgonyát, vagy szintén rizst fogyasztanak, az étrendjük rosttartalma ezért összességében jelentősen csökken. Ahogyan az a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közlemény végén is olvasható, ha a gluténmentes étkezés alacsonyabb rostbevitellel jár – amihez gyakran további fontos, a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható tápanyagok (pl. B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul – az valóban növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Hogyan lehet magas rosttartalmú a GM étrend?

A magas rosttartalmú étkezés egészségvédő hatása tudományosan igazolt. Több vizsgálat is alátámasztja, hogy segíti az emésztést, a vér lipid- és koleszterinszintjét csökkenti, a vércukorszintet természetes módon képes szabályozni. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, ezt GM étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – javasolja Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barna rizslisztet, esetleg alternatív gaobnákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Továbbá sütéskor a megszokott lisztekhez adott útifű maghéjjal is növelni lehet a rosttartalmat. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – például: cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a GM étrend mellett is biztosítani lehet a szükséges napi rostbevitelt. A személyre szabott – különösen, ha más betegségekkel (pajzsmirigy, IR) is fennáll – étrendhez érdemes dietetikus segítségét kérni.

A laktózintolerancia, vagy tejcukor érzékenység diagnózisa után a korábbi étkezési szokások megváltoznak, hiszen a kezelés alapja, hogy a laktózt tartalmazó élelmiszerek fogyasztását mellőzni, vagy csökkenteni kell. A diétáról Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát kérdeztük.

Laktóz a késztermékekben

A tejcukor a tejjel (tejfehérje) együtt a 14 jelölésköteles allergén közt szerepel: tehát aláhúzás, dőlt betű, megvastagítás a késztermékek csomagolásán, vagy pedig a 7-es szám jelöli. Így például, ha az étlapon az étel neve mellett ez a szám szerepel, akkor tejet tartalmaz, ez esetben tehát nagy valószínűséggel laktózérzékenyek sem fogyaszthatják.

Nem minden tejtermék tiltólistás

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a laktózérzékenyeknek minden tejtermék fogyasztásától tartózkodniuk kellene – hangsúlyozza Szarka Dorottya. Csupán a laktózt (tejcukrot) tartalmazó készítményeket kell kerülni, egyéni toleranciától függően csökkenteni. Az egyéni tolerancia azt jelenti, hogy ugyanannyi laktózt tartalmazó étel fogyasztása után eltérő súlyosságú tünetek jelentkezhetnek, attól függően, hogy kinél milyen mértékben csökkent a tejcukrot lebontó laktáz enzim működése.

Milyen jelölésékre figyeljünk?

Laktózmentes diétában nem fogyaszthatók azok az élelmiszerek, melyek összetevői közt az alábbiak közül valamelyik szerepel: tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát.

Mi az, ami biztonsággal fogyasztható?

Az étrendbe beépíthetők azok a tejet, tejszármazékot tartalmazó termékek, melyek csomagolásán vagy címkéjén a gyártó feltüntette a „laktózmentes” jelzőt. Akkor tekinthető egy készítmény laktózmentesnek, ha tejcukortartalma nem haladja meg a 0,1 grammot 100 grammonként. Csökkent laktóztartalmú egy termék, ha a tejcukortartalma 0,2g/100g.

Hogyan használjuk a laktáz tartalmú készítményeket?

A laktázt (azaz a tejcukrot bontó enzimet) tartalmazó készítmények forgalomba kerülése jelentősen megkönnyítette a tejcukorérzékenyek dolgát. Legismertebb formájuk a laktáz tabletta, de kapszula, csepp és por formájában is elérhetők a készítmények. Alkalmazásuk mellett laktózt tartalmazó étel is fogyasztható, hiszen hatóanyaga maga a laktáz enzim.

A laktáz-tartalmú készítményeket étkezés előtt kell alkalmazni. Feltétlenül el kell olvasni a betegtájékoztatót, de általánosságban elmondható, hogy a tablettákban lévő enzimaktivitás kb. 10 g tejcukor (kb. 200 ml tej elfogyasztásával egyenlő), a kapszulákban lévő enzimaktivitás pedig kb. 5-6 g laktóz feldolgozásához elegendő. Az adagolást mindig a tervezett étkezéshez kell igazítani. Ha a beteg nem biztos a menü laktózmentességében, vagy idegen helyen, pl. nyaralás alatt étkezik, feltétlenül érdemes laktáz-tartalmú kiegészítőt beszerezni.

Szükség esetén minden nap, közvetlenül 5-10 perccel étkezések előtt is alkalmazhatók a készítmények. A laktáz enzim alkalmazásával kapcsolatban nem ismertek mellékhatások vagy mérgezési tünetek, mert a felesleg a tápcsatornán keresztül kiürül. Ettől függetlenül használatakor mindig tartsuk be a csomagoláson feltüntetett maximum alkalmazható mennyiséget!

Érdemes dietetikussal konzultálni!

Az érintettek számára, a laktózmentes étrend elsőre nem tűnik túl bonyolultnak, hiszen elég csak a laktózmentes feliratot követni, és máris kizárható a diétahiba. Szarka Dorottya azonban elmondta, hogy az első időszakban gyakran okoz kellemetlen tüneteket néhány kevésbé ismert laktóz tartalmú termék használata. Kevesen tudják például, hogy még a fogkrémek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők is tartalmazhatnak tejcukrot! Körültekintően kell eljárni félkész-, készételek, felvágottak, húskészítmények esetében, mert bár alapvetően nem tartalmaznak tejet, tejcukrot, de adalékanyagként sok esetben beleteszik a késztermékekbe. Gyakori félreértés, hogy az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej és a belőlük készült tejtermék is kerülendő! A kezdeti időszakban ezért mindenképp érdemes az új étrend kialakításához dietetikus segítségét is igénybevenni, hogy a diétahibából adódó kellemetlen tüneteket és az esetleg egyoldalú táplálkozásból adódó hiányállapotokat megelőzzük.

Előfordulhat, hogy allergia vagy intolerancia miatt a tejtermékeket akár hosszabb időre is mellőzni kell a gyermek étrendjéből. Rajcsik Enikő dietetikust, a Budai Allergiaközpont gyermek táplálkozási szakértőjét arról kérdeztük, hogy mire kell figyelni a tejtermékek helyettesítése kapcsán.

Mi van a tejben?

A tehéntej jelentős arányban vízből áll, mely ásványi anyagokat - kalcium foszfor és szelén -, tejcukrot (laktózt) és vitaminokat – nagyobb mennyiségben D-vitamint, B2 és B12 vitamint - tartalmaz. Ezen kívül zsírsavak és fehérje található benne nagyobb mennyiségben. Arányait tekintve 1dl tej elfogyasztásával megközelítőleg 3-3g zsír és fehérje, illetve 5g szénhidrát jut a szervezetünkbe. Az ajánlások szerint a gyermek 3 éves korától napi 0,5l tej vagy azzal egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt, a kérdés, hogy mivel helyettesíthetjük ezt a mennyiséget tejmentes étrendben?

Kisebbeknek tápszer

Kisgyermekkori tejfehérje allergia esetén a növényi tejek nem alkalmasak a tehéntej helyettesítésére. Alacsony fehérjetartalmuk miatt az ezekkel történő hosszú távú táplálás nem biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, esszenciális aminosavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat.

Csecsemőkortól kezdődően a tehéntej helyett az extenzíven hidrolizált tápszer jelent biztonságos alternatívát, mely legalább kettő, de akár hat éves korig is javasolt. Mivel ezeknek a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek felírására a gyermek hat éves koráig van lehetőség, és ezek minden, a fejlődéshez szükséges tápanyagot biztosítanak, ezért amennyiben szívesen fogyasztja a gyermek, ezeket ajánljuk a tej kiváltására.

Ha nem a tápszeres pótlást választjuk, akkor a tejben levő fehérje pótlására alkalmasak még a húsok, ezek közül is a szárnyasok, valamint a tojás. Marhahús és borjúhús fogyasztása esetén azonban figyeljünk az esetleges keresztallergiák kialakulására. Az ételkészítéshez jól használhatók a növényi tejitalok, tejszínek, főzőkrémek a tehéntej és a tejtermékek helyett, ám ezek tápanyag és vitamintartalma jelentősen eltér az állati eredetű tejtermékektől.

Létezik ideális növényi tejhelyettesítő?

Egy korábbi vizsgálatban a Quebec-i McGill University kutatói cukormentes növényi „tejeket” összehasonlítva megállapították, hogy habár a kókusztej kalóriatartalma alacsony, fehérjét alig, telített zsírsavakból viszont sokat is tartalmaz.

A mandulatej kalóriatartalma szintén alacsony, ám zsír- szénhidrát- és fehérjetartalma a tehéntejhez hasonlóan magasabb. Fogyasztása azonban problémát okozhat az olajos magvakra érzékenyeknél.

A rizstej kalóriatartalma a tehéntejjel közel megegyezik, ám szénhidrát, zsír és fehérjetartalma alacsonyabb, viszont több cukrot tartalmaz.

A szójatej fehérjében, zsírokban és szénhidrátban is a tehéntejhez hasonló mennyiséget tartalmaz, ám allergizáló hatásánál fogva – főként gyerekek számára - fogyasztása nem javasolt.

Rajcsik Enikő elmondta, hogy a zabtejnek magas a fehérje és a rosttartalma is, kalciumot azonban csak hozzáadva tartalmaz.

Kevésbé ismert és elérhető alternatíva a kendermag tej, melynek a legkedvezőbb az összetétele a többi növényi italhoz képest. Magas a fehérjetartalma, kalciumtartalma és a telített zsírsavtartalma, omega 3 zsírsavakat is tartalmaz.

A növényi tejekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy változatosan, felváltva adva előnyösebbek.

Szükség van külön pótlásra is?

A tejjel, tejtermékekkel ellentétben a kalcium igen rossz hasznosulással szívódik fel a növényi táplálékokból, ezért tejmentes étrend mellett feltétlen gondoskodni kell a kalcium táplálékkiegészítő formájában való pótlásáról. Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium hasznosulását és a csontokba történő beépülését, ezért ezek együttes pótlását javasoljuk.