Néhány betegség ismétlődése nem természetes

A kisgyerekeknél, különösen ha közösségbe kerülnek, nem ritka az évi 6-7 légúti megbetegedés sem. Nátha, köhögés, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés a velejárói az ilyen betegségeknek, a kicsik elesettek, fáradtak, étvágytalanság jelentkezhet. A náthából könnyen lehet arcüreg- vagy fülgyulladás, ilyen tünetekkel is sokan fordulnak orvoshoz ebben az időszakban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek gyakori ismétlődése fel kell, hogy hívja a gyermekorvos figyelmét arra, hogy a háttérben más kiváltó ok is állhat.

Nem csak gyomor- és bélrendszeri, vagy bőrtüneteket okozhatnak

A Budai Allergiaközpont főorvosa előadásában kiemelte, hogy az ételallergiák több féle tünetet is okozhatnak. Ez lehet csalánkiütés, angioödéma, orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés) köhögés, nehézlégzés, hányinger, hányás, hasfájás és a sürgősségi ellátást igénylő anafilaxia. Ezek a panaszok rendszerint az allergén étel már kis mennyiségű elfogyasztását követő néhány órán belül fellépnek. A kései reakciók nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után 1 nap, sőt akár 2 hét múlva is jelentkezhetnek ekcéma, véres széklet, krónikus hasmenés, a súlyfejlődés elmaradása, vérszegénység és a már említett légúti betegségek formájában.

Az ételallergiák légúti tünetei

- allergiás nátha (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés)

- köhögés, rekedtség, felgyorsult légzés

- elsősorban csecsemőkorban a gyakori asztmás hörghurut és savós középfülgyulladás

- nagyobb gyermekeknél, 10 éves kortól az orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés)

Hogyan deríthető ki, hogy ételallergia okozza?

A visszatérő légúti tünetek kapcsán nagyon fontos a komplex megközelítés – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Először természetesen vizsgálni kell, hogy nem áll-e valamilyen fertőzés a tünetek hátterében. Ki kell zárni a nem ételallergén okozta asztma, szénanátha, orrmandula megnagyobbodás és gégegyulladás meglétét. Reflux már gyermekkorban is jelentkezhet és a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav is gyakran okoz légúti panaszokat, így ezt a lehetőséget is vizsgálni kell. Gyermekeknél a légúti fejlődési rendellenesség és a légúti idegentest sem kizárt.

Ha diétázik, a légúti tünetek is megszűnnek

Ha minden egyéb lehetőséget kizártunk, a beteg tünetei és az allergiavizsgálat is igazolja az ételallergia meglétét, akkor a továbbiakban a problémás élelmiszert a gyermek nem fogyaszthatja. A diéta hatására rendszerint már rövid időn belül jelentős javulás tapasztalható a légúti tünetek terén is.

A búzaallergia tünetei

A búzaallergia nem keverendő össze a cöliákiával, lisztérzékenységgel, amely egy autoimmun betegség és a nem-cöliákiás ételérzékenységgel sem. A búzaallergia esetében az immunrendszer annyiban érintett, hogy kialakulásában a búza specifikus IgE antitestek játszanak központi szerepet. A búzaallergia vezető tünetei megfelelnek az azonnali tipusú ételallergia általános tüneteinek: percek-órák alatt kialakuló orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, esetleg asztma, hasfájás, hasmenés/hányás illetve néha csalánkiütés is társulhat.

Lehetek búzaallergiás, ha nincsenek egyéb tüneteim?

A klasszikus búzaallergia mellett, amelyet az előbb említett tünetek is jeleznek, előfordulhat, hogy a betegnek semmilyen egyéb panasza nincsen, a tünetei kizárólag fizikai terhelés (vagy más, a szervezetet megerőltető szituáció: pl. magas láz, nőknél menstruáció, esetleg bizonyos gyógyszerek vagy alkohol egyidejű fogyasztása) esetén jelentkezhetnek.

„A búzaallergiások egy részénél a fizikai terhelés és a megközelítőleg egyidejű (1-2 óra eltéréssel is) lisztes étel fogyasztás anafilaxiát- azaz életveszélyes allergiás reakciót okozhat. Ezek vezető tünetei az általános allergiatüneteken túl hirtelen kialakuló keringés és légzészavar (ehhez csatlakozhat asztma is), valamint csatlakozó csalánkiütések.”

Dr. Réthy Lajostól, a Budai Allergiaközpont főorvosától azt is megtudtuk, hogy ilyen esetben az illetőnek az össz. búza-specifikus IgE laborértéke nem feltétlenül magas, de a vizsgálatkor a búzaallergén az egyik összetevő, az omega-5 gliadin viszont jelentős emelkedést mutat. A fizikai terhelés indukálta anafilaxiát pedig (néhány más táplálékféleség mellett) ez az összetevő is kiválthatja.

Hogyan győződhetek meg róla, hogy az omega-5 gliadin okozza a tüneteim?

Az egyes ételallergéneket is több összetevő, azaz komponens alkotja. A korábbi allergia vizsgálatokkal csak az allergének egészét tudjuk vizsgálni, ma azonban már elérhető olyan teszt is, amely az egyes komponenseket külön-külön is képes kimutatni. Dr. Réthy Lajos elmondta, hogy mindez azért nagyon lényeges, mert az egyes komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, vannak köztük erős és gyengébb allergének is. A ritka, omega-5 gliadin búza fehérje frakció okozta allergia azért különleges, mert sokszor csak más megterhelő hatással, pl. fizikai terheléssel együtt -pár órás különbséggel- okoz allergiás reakciót- rendszerint súlyosat. A kivizsgálás során a szokásos allergiatesztek nem adnak választ, kimutatása ezért csak molekuláris (komponens alapú) allergiavizsgálattal úton történhet. A vizsgálat laborban zajlik, elvégzéséhez a betegtől vett vérmintára van szükség.

Mi a teendő pozitív teszt esetén?

Ha vizsgálat alapján felmerül az anafilaxia veszély lehetősége, akkor életmódbeli tanácsok mellett szükség lehet életmenő gyógyszer (adrenalin tartalmú öninjektoralkalmazására, amit szükség esetén fel is ír az allergológus szakember. Ezt az életveszélyes tüneteket okozó anafilaxia első tüneteinek észlelésekor kell beadni. Ha a vizsgálat alapján igazolódik az omega 5 gliadin szerepe az anafilaxia kiváltásában, akkor alapvető természetesen a búza/lisztes ételek fogyasztásának kerülése a nagyobb megterhelésel járó szituációk (pl. fizikai terhelés) alatt és az azt megelőző órákban. Hosszú távú megelőzést itt is az immunterápia jelenthet majd a jövőben.

Az első buktató: diéta kivizsgálás nélkül

A legrosszabb, amit tehetünk, hogy kivizsgálás nélkül kezdünk diétázni. A gluténmentes étkezés nagy odafigyelést kíván és nem utolsó sorban költségesebb is egy kiegyensúlyozott étrend összeállítása, amit aztán esetleg élethosszig tartani kell, ezért gluténmentesen étkezni tényleg csak annak javasolt, akinek valóban szüksége van rá. Ha elvégeztetnénk a vizsgálatokat, viszont már egy fél éve- éve diétázunk, a glutént újra vissza kell vezetni az étrendbe, legalább 6-8 hétre, napi 10g glutén fogyasztásával ahhoz, hogy értékelhető eredményeket kapjunk.

Pozitív vagy negatív lelet? Ez mit jelent?

A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése, ám nem biztos, hogy a kapott pozitív vagy negatív laborlelet valós eredményt fog mutatni. A Budai Allergiaközpont orvosa előadásába beszámolt róla, hogy az eredmény az esetek 10 százalékában álnegatív. 5 százalékban pedig előfordulhat álpozitív eredmény is, például Crohn-betegség megléte mellett. Diagnózis szempontjából tehát önmagában a laborlelet semmit nem jelent, azt minden esetben a beteg klinikai tüneteivel összhangban kell mérlegelni, vagyis senkit nem tekinthetünk cöliákiásnak pusztán azért, mert pozitív a lelete, de nincsenek panaszai. Negatív lelet mellett pedig, ha tünetei vannak, nem mondhatjuk, hogy nem cöliákiás. Mindkét esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást.

A „cöliákia jéghegy”

A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak – mondja dr. Sárdi Krisztina.

Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez.

Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia.

A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa”, amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát.

A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz.

Mi történik, ha minden vizsgálat negatív, de rosszul vagyok?

Ha minden vizsgálat negatív eredménnyel zárul, ám a betegnek mégis panaszai vannak, akkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyelni, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis. Ilyen esetben a diétánál általában megengedőbbek vagyunk, hiszen a glutén fogyasztása nem okoz a cöliákiánál előforduló szövődményeket. Ebben az esetben néhány hónap szigorú diétát követően meg lehet próbálni először kisebb mennyiségben visszavezetni a glutén az étrendbe és ha nem okoz panaszokat, a szervezet által tolerálható mennyiségben a későbbiekben is lehet fogyasztani.

Minek ez a sok vizsgálat, ha a vége úgyis az, hogy kerüljem a glutént?

A pontos kivizsgálásra azért van szükség, hogy pontosan lássuk, valóban a glutén fogyasztása okozza-e a panaszokat, vagy más betegség – például tejcukor érzékenység, búzaallergia, Crohn-betegség, IBS vagy pajzsmirgybetegség – tüneteit észleli a beteg. Ha bebizonyosodik, hogy a tünetek a glutén fogyasztásához köthetők, a vizsgálatokkal meg tudjuk állapítani, hogy milyen szigorú diétára van szükség és mennyi ideig. A cöliákia ugyanis nem gyógyítható, a diétát élethosszig kell tartani. Pontosan ügyleni kell rá, hogy az elfogyasztott élelmiszer nyomokban se tartalmazzon glutént, mert csak így lehet megelőzni a cöliákia szövődményeként jelentkező vérszegénység, csontritkulás, meddőség és rosszindulatú betegségek kialakulását.