A népnyelv általában „pókhasúnak” nevezi azokat a kisgyermekeket, akiknek a hasa feltűnően elődomborodik, végtagjaik a testükhöz képest vékonyak. Ezeket a külső jeleket legtöbbször hasfájás, gyakori, nagy mennyiségű széklet ürítése is kíséri. Ilyen gyermekek esetében az elfogyasztott ételek felszívódásának, hasznosulásának zavara áll fenn, aminek több oka lehet, de leggyakrabban lisztérzékenységre, másnéven cöliákiára lehet gondolni. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus betegség korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Autoimmun betegség

A cöliákia a gabonafélék, a búza, árpa, rozs, zab glutén frakciójának fogyasztása kapcsán kóros immunválasz következtében kialakuló autoimmun betegség. Cöliákia esetén a szervezet nem tudja feldolgozni a gluténtartalmú ételt, a nem megfelelően lebontott gluténnal szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek felszaporodása elsősorban a vékonybél gyulladását váltja ki, ami a bélbolyhok pusztulását okozza, de egyéb szervekben is gyulladásos elváltozásokhoz vezet. Mivel a felszívódás a bélbolyhokon keresztül történik, így ezek pusztulása okozza az alapvető tápanyagok és vitaminok felszívódásának hiányát, aminek a következménye a lesoványodás, és a bélben zajló gyulladás felelős a puffadt „pókhasért”.

Gyakran a gyerek az első a családban

A cöliákia kialakulásának kockázatát növeli a családi halmozódás: amennyiben a szülők, nagyszülők közt előfordul cöliákia, a gyermeknél is nagyobb a betegség megjelenésének esélye. Ha valaki cöliákiás és gyermeke születik, javasolt a gyermeknél elvégeztetni a genetikai vizsgálatot. Ez azonban csak arról ad információt, hogy a gyermek hordozza-e a cöliákia kialakulásáért felelős gént. Azt is tudni kell, ha a vizsgálat pozitív, az még nem jelent betegséget, a gyereket nem kell diétáztatni, normál étrend mellett figyelni kell, hogy megjelennek-e nála a betegség tünetei, vagy sem. Persze olyan eset is adódhat, hogy a családban korábban senkinél nem diagnosztizáltak cöliákiát, a gyermek az első, akinél kiderül a betegség. Ilyenkor elvégezzük a szülők szűrését is – magyarázza dr. Polgár Marianne - és rendszerint ki is derül, hogy egyikőjük hordozó, vagy a csendes cöliákia típusába tartozik, vagyis semmilyen tünetei nem jelentkeztek, de a gyomortükrözés során igazolható a bélbolyhok károsodása.

Kövérnek nézik, valójában éhezik

A cöliákia tünetei gyermekkorban először rendszerint a gluténtartalmú – búza, árpa és rozs – ételek bevezetését követően jelentkeznek. A babakekszek, babapiskóta, kiflicsücsök, a gabonatartalmú pépek mind tüneteket okozhatnak, függetlenül attól, hogy az egészségesebb, teljes kiőrlésű változatot adjuk a gyermeknek vagy sem. A glutén ugyanis egyaránt megtalálható minden ételben, ami búzát, árpát, rozst és nem igazoltan (a csomagoláson jelölten) gluténmentes zabot tartalmaz. A cöliakia kezdetben enyhébb tünetekkel jelentkezhet, a kicsi először rendszerint hasfájós lesz, puffad, hasmenése jelentkezik. Nyűgösség, kedvetlenség, levertség is jellemző. A bélbolyhok károsodása okozta felszívódási zavar miatt első jel lehet a vérszegénység kialakulása, súlyosabb formában már fogyás, a fejlődés elmaradása, a súly stagnálása is megjelenik. Egy idő után - ami egyénileg különböző lehet, és függ a fogyasztott glutén mennyiségétől is - a cöliákiás gyerekek a puffadt hasú, éhező gyerekekre hasonlítanak, hiszen valójában éheznek, változatlan étkezés mellett is fogynak és a rossz felszívódás miatt tápanyaghiányuk van.

Nem növi ki, csak élethosszig tartó diétával kezelhető

Ha bebizonyosodik, hogy a gyermek tüneteinek hátterében valóban cöliákia áll, akkor gluténmentes diétával lehet megszüntetni a panaszokat és megelőzni a további állapotromlást. A diétát nagyon komolyan kell venni és egy életen át kell tartani, hiszen még ha nem is minden esetben okoz „látható” tüneteket, hasfájást, hasmenést az autoimmun folyamat akkor sem szűnik meg, a bélbolyhok károsodása bekövetkezik, ha a gyermek ismét gluténtartalmú ételt fogyaszt.

A cöliakia korai felismerésének jelentősége

A „pókhas” kialakulása már komoly bélboholy károsodásra utal, ezért a tartósabban fennálló hasmenés, a puffadtabbá váló has, az evési zavarok, vagy vashiány esetén a cöliákiára speciális laboratóriumi vérszérum vizsgálat elvégzése javasolt, a cöliákia korai felismerése, a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése és a minél korábbi kezelés elkezdése érdekében.

Az allergiát tartósan, akár 10-12 évre megszüntető kezelést még az allergén növény virágzása előtt, legalább 2 hónappal korábban meg kell kezdeni. Ezekben a hónapokban tehát már érdemes utána járni a részleteknek, ha ebben az évben mi is fontolgatjuk a kezelést. Arról, hogy kinél kezdhető és kinél nem allergén immunterápia, dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa adott felvilágosítást.

Mit várhatok a kezeléstől?

Az allergén immunterápia nem csak a tüneteket kezeli, hanem az immunrendszer működését hangolja át, ennek eredménye, hogy az átlagosan 3 éves kezelés végére a beteg panaszok nélkül el tudja viselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. A tapasztalatok szerint azonban már az első évben jelentős javulásról számolnak be a betegek, főként a szem- és orrtüneteik javulnak.

Már gyermekkortól alkalmazható

Az allergén immunterápia során a beteg azt az allergént szedi szigorúan ellenőrzött adagolásban, a kezelőorvos által előírt módon, amire allergiás. A készítmények tabletta, spray vagy cseppek formájában elérhetőek, így már gyermekeknél is alkalmazható, amennyiben be tudja tartani, hogy az allergén kivonatot megadott ideig a nyelve alatt tartja, a hatóanyagok ugyanis így szívódnak fel. A kezelés mellékhatásai enyhék, és minden esetben átmeneti jellegűek. Akinél előfordul, helyi reakció – bizsergés, viszketés a szájban – szokott jelentkezni.

Ki nem veheti igénybe a kezelést?

Habár az allergén immunterápiát javasoljuk mindenkinek, aki nem elégedett a gyógyszeres, tüneti kezelés eredményével vagy nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni, léteznek azonban olyan okok, amelyek mégis kizárják a kezelés megkezdését. Ilyen például a súlyos asztma, bizonyos gyógyszerek szedése, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegség. Még egy fontos tudnivaló, hogy a kezelés pollen-, állatszőr- és háziporatka allergia esetén végezhető ebben a formában (tabletta, spray vagy cseppek). Méh és darázsméreg allergiában azonban csak injekciós kezelés alkalmazható. Az injekciós kezelést rovarméreg allergiában csak olyan fekvőbeteg intézményekben szabad végezni, ahol intenzív osztály elérhető.

Várandósság és allergén immunterápia

A terhesség szintén kizáró ok. Ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, a terápia folytatása nem kizárt, de minden esetben komolyan meg kell fontolni. A kezelés önmagában nem jelent veszélyt sem a kismamára, sem a magzatra nézve, azonban a nagyon ritkán fellépő súlyos mellékhatások – a világon összesen 11 ilyen eset fordult elő - kezelése várandós kismamáknál nem egyszerű. Ha valaki gyermeket tervez, az immunterápia megkezdését inkább javasolt későbbre halasztani.

Nem kezdheti idén, ha kicsúszik az időből

Ahhoz, hogy valakinél az allergén immunterápiát meg lehessen kezdeni, először is allergiavizsgálatot kell végezni, majd ennek eredményét a beteg panaszaival összevetve meghatározni, hogy ha több mindenre allergiás, akkor melyik a legerősebb allergén. Később más allergénnel is kiegészíthetjük a kezelést - párhuzamosan maximum kettő végezhető - ám minden esetben egy készítménnyel kezdjük, azzal, ami a legerősebb tüneteket okozza – magyarázza dr. Balogh Katalin.

Fontos tudni, hogy a kezelést az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal korábban meg kell kezdeni. A nyírfaallergiások még januárban kezdhetik, a pázsitfüvekre allergiásoknak márciusig, a parlagfűre allergiásoknak májusig van idejük a szükséges vizsgálatok elvégeztetésére és az allergén immunterápiát végző kezelőorvossal történő egyeztetésre.