A cöliákia, vagy közismert nevén lisztérzékenység egy autoimmun betegség, diagnosztizálása során fontos szerepe van a vérvizsgálattal kimutatott szöveti transzglutamináz IgA antitest értékének is. Több otthon végezhető gyorsteszt is ennek eredménye alapján ad pozitív, vagy negatív eredményt, ám ez néhány esetben félrevezető is lehet.

Mi az IgA?

A szöveti transzglutamináz IgA egy ellenanyag, mely jellemzően cöliákiában termelődik. A cöliákia ugyanis egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját magát támadja meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a szöveti transzglutamináz IgA értékének emelkedése ezt az autoimmun folyamatot jelzi. A genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Mikor adhat téves diagnózist az alacsony IgA érték?

Alapesetben tehát a cöliákia diagnózisa esetén a szöveti transzlgutamináz IgA értéke megemelkedik, adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek következtében ez az érték nem magasabb. Ennek több oka is lehet:
- egyéntől függően előfordulhat szelektív IgA hiány, ilyenkor a tünetek ellenére is alacsony lesz a vizsgálati értéke.
- ha gluténmentes diétát követően kerül sor a vizsgálat elvégzésére.
A cöliákia egyetlen kezelési módja a gluténmentes diéta, melyet egy életen át tartani kell. A diagnózis megállapítása után a helyesen összeállított diétával a tünetek rendszerint hetek-hónapok alatt elmúlnak, a laborértékek pedig átlagosan 6 hónap elteltével már normál értékeket jeleznek. Ha tehát a szöveti transzglutamináz IgA szint meghatározására gluténmentes diétát követően kerül sor, akkor fals negatív eredmény születhet.

Hasi panaszokat, puffadást, hasmenést vagy székrekedést más ételallergia vagy ételintolerancia, és több gyomor- és bélrendszeri betegség is okozhat. Mivel ezek teljesen eltérő diétát és kezelést igényelnek, ezért nagyon fontos a tünetek pontos kiváltó okát meghatározni, mielőtt valaki diétázni kezd.

A vékonybél biopszia szerepe a diagnózisban

Ha a cöliákiára jellemző ellenanyagok vérvizsgálata pozitív eredményt mutat, akkor gyomortükrözés vizsgálatot kell végezni, melynek során vékonybél biopszia történik. Ennek eredménye alapján mondhatjuk ki a cöliákia diagnózisát. Normál laboreredmények sem zárják ki minden esetben a cöliákia diagnózisát. Ha a beteg panaszai, tünetei erősen felvetik a cöliákiát, akkor negatív véreredmény esetén is elvégezzük a vékonybél biopsziát – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Cöliákiában a vékonybélbolyhok károsodnak, a boholykárosodás súlyossági foka is meghatározásra kerül a bélből vett minta szövettani elemzésekor.

Tartós orrdugulásról beszélünk, ha a gyermek nem lázas, nincs légúti fertőzése, de mégis nehezen veszi a levegőt, főként szájon át próbál lélegezni. Ilyenkor elsőként sokan arra gondolnak, hogy a megnagyobbodott orrmandula akadályozza a légzését, ám dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa egy másik gyakori, táplálkozással összefüggő kiváltó ok szerepére is felhívja a figyelmet.

A tartós orrdugulás kivizsgálása

Bölcsődés és óvodás korú gyermekek körében jelentkező elhúzódó orrdugulás esetén első körben fül-orr-gégészeti kivizsgálás során kell kizárni minden lehetséges szervi elváltozást, ami lehet akár orrpolip, orrsövényferdülés vagy megnagyobbodott orrmandula is. Ha felmerül a légúti allergia lehetősége, akkor allergia vizsgálatot is fognak végezni, illetve arról is meg kell győződni, hogy nincs-e valamilyen aktuálisan zajló vírusos vagy bakteriális fertőzés a tünetek hátterében.

A tejallergia légúti tünetei

Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat alkalmával nem sikerül megtalálni a tartós orrdugulás kiváltó okát, akkor érdemes a táplálkozás oldaláról is megközelíteni a problémát, a tartós orrdugulás hátterében ugyanis tejallergia is állhat. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy az ételallergiákkal főként a gyomor- és bélrendszert érintő tüneteket hozzuk összefüggésbe. „Egyből elkezdjük végiggondolni, hogy mit ehetett előtte, ha a gyermeknél hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés jelentkezik. Kevésbé nyilvánvaló a kapcsolat, azonban mégis létezik az elfogyasztott táplálék és a légúti tünetek között. Ilyen esetben az allergiás gyulladás az orrnyálkahártyán is jelentkezik, ami emiatt megduzzad, ezáltal orrdugulást okoz.”

Akár az orrmandula műtét is elkerülhető

Az orrdugulás mellett érdemes tejallergiára gyanakodni, ha a gyermeknél elhúzódó orrfolyás, visszatérő, száraz köhögés, asztmaszerű tünetek jelentkeznek. Tejallergiára akkor is érdemes gondolni, ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a gyermek orrmandulája valóban meg van nagyobbodva, nem ritka ugyanis, hogy ez is a tejallergia által okozott orrnyálkahártya gyulladás egyik következménye. Ilyen esetben a tejmentes diéta hatására az orrmandula is megkisebbedik, ami lehetővé teszi akár a műtét elkerülését is.

A tejallergia kivizsgálása

Ha felmerül a tejallergia gyanúja, akkor a gyermeknél – életkorától függően – elvégezzük az allergiavizsgálatot. Ez történhet alkaros bőrpróbával (Prick-teszt), vagy vérvizsgálattal is, de az egészen piciknél – hogy elkerüljük a vérvétellel, bőrpróbával járó megpróbáltatásokat - a tüneteik függvényében a kezelőorvos javasolhatja egyből a kizárásos diétát is. Ez azt jelenti, hogy a tejtermékeket megadott ideig nem szabad fogyasztani és figyelni kell, hogy a gyermek tünetei javulnak-e. Általában 2 hónap teljes tejmentességet követően már ki lehet mondani, ha a gyermek tüneteiben a tejmentesség hatására javulás következett be. Teljes bizonyosságot a visszaterheléssel nyerhetünk: a kezelőorvossal egyeztetett időben és módon elkezdjük visszavezetni a tejes tartalmú ételeket a kicsi étrendjébe és a panaszai újra megjelennek, az megerősíti ezt.

A tejmentes étrend buktatói

Ha valaki tejmentes diétát tart, meglepődve tapasztalhatja, hogy számos készétel és pékáru, sőt a felvágottak is tartalmazhatnak tejszármazékot. Az összetevőket ezért mindig nagyon fontos elolvasni, sőt időről-időre a már bevált terméket újra ellenőrizni, mivel időnként ezek változhatnak. A megfelelő étrend összeállításához érdemes dietetikussegítségét kérni.

Meddig kell tejmentesen étkezni?

Ha már nem jelentkeznek a tünetek, akkor fokozatosan vissza lehet vezetni a tejtermékeket a gyermek étrendjébe. A visszaterhelés idején fontos a mértékletes tejfogyasztás, de ettől eltekintve normál étrendet lehet tartani. A gyerekek 90 százaléka 5-6 éves korára kinövi a tejallergiát.

Rendszeres fogyasztásuk kapcsán különféle tünetek jelentkezhetnek. Ezekről kérdeztük dr. Hidvégi Editgasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Természetes vagy mesterséges – mindkettő allergizálhat

A készen vásárolható ételek színét nemcsak mesterséges, hanem természetes anyagok is biztosíthatják. A sárga, narancssárga színt például a karotinoidok, amiket például sárgarépából, sütőtökből és narancsból tudnak kinyerni. A flavonoidok segítségével a sárgától a vörösön át a barnáig is színezhetünk, de a növények zöld színanyagai is használhatók az ételek festésére. A mesterséges színezékek a természetben nem fordulnak elő, előállításuk szintetikus úton történik. Fontos tudni, hogy attól függetlenül, hogy az adott élelmiszer melyik színezéket tartalmazza, mindkettő okozhat allergiás tüneteket. A természetes épp úgy, mint a mesterséges.

Ránézésre is sejteni lehet, ha egy termék túl sok színezéket tartalmaz

Anélkül, hogy az összetevők címkéjét kezdenénk el bogarászni, már sejteni lehet, ha egy adott élelmiszerben sok színezék található. „Főként édesipari termékekben, alacsonyabb árfekvésű üdítőitaloknál gyakori, hogy vadítóan éles színük van, ott már gyanakodni kell, hogy vélhetően plusz színezéket is tartalmaz.”

Milyen tünetek utalnak allergiára?

Ha valakinél bizonyos ételek fogyasztását követően rendszeresen csalánkiütés, bőrviszketés, torokkaparás, orrviszketés, tüsszögés jelentkezik, akkor mindenképpen ki kell deríteni, hogy mi az, ami ezeket a tüneteket okozza. Ezt vizsgálatokkal pontosan meg lehet határozni, a későbbiekben pedig a számunkra problémát okozó E-számot tartalmazó élelmiszerek fogyasztását kell elkerülni annak érdekében, hogy ne jelentkezzenek allergiás tüneteink. „Az étel adalékanyagokat az E-számok jelzik. Az E 100-181 közötti számok jelzik az étel színezékeket. Ha tudjuk, hogy pontosan melyikre vagyunk allergiásak, akkor figyelni kell az összetevők listáját és csak olyan terméket szabad megvásárolni, ami az adott E-számú összetevőt nem tartalmazza. Diétahiba esetén a kezelőorvos által javasolt antihisztaminnal lehet enyhíteni a fellépő allergiás tüneteket.”

Mire kell még figyelni?

- Gyógyszerek, vitamin kapszulák is tartalmazhatnak színezékeket. Igaz, hogy ezek természetes összetevők, de ahogyan már említettük, ezek is okozhatnak allergiás tüneteket.
- Bizonyos fűszerek, egy egyszerű fahéj vagy vanília ízesítés is tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél. - Kínai éttermekben a tartrazin nevű sárga színezékanyag, illetve a szójaszószban egyrészt a szója, másrészt az egyéb színezékanyagok az ún. kínai ételallergia szindrómát okozhatnak, ami elég súlyos, asztmás tünetekkel is járhat.
- Kozmetikumok összetevői, illatanyagok is okozhatnak allergiát, ilyen esetben speciális, allergénmentes kozmetikumokat kell használni.
- Ha valaki másra is allergiás, például valamilyen pollenre, akkor az adott növény virágzásának időszakában a magas pollenterhelés hatására fokozottabb allergiás reakció jelentkezik, és minden másra – így az ételszínezékekre is – fokozottabban reagálhat ilyenkor.