Ha a tavaszi felmelegedés kezdetén, február-március környékén tüsszög, majd július vége, augusztus közepe körül újra jelentkeznek az allergiás tünetei, akkor önnél feltehetőleg mogyoró és parlagfű allergia is fennáll. Emellett persze más variációk is léteznek, a légúti allergiások közt ugyanis egyáltalán nem ritka, hogy nemcsak egy allergénre, hanem többre is allergiások. Az allergén immunterápia ilyen esetben is elvégezhető, ennek módjáról dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa nyilatkozott.

Nem csak a teszt eredménye határozza meg a kezelést

Az allergén immunterápiás kezelést minden esetben a beteg tüneteivel, panaszaival összhangban határozzuk meg, soha nem csak az allergia vizsgálat eredményére hagyatkozva. A kezelés előtt elvégezzük az allergiatesztet, ám ne felejtsük el, hogy nem a leletet kezeljük, hanem a beteget – hangsúlyozza a főorvosnő. Allergén immunterápiát akkor javasoljuk, ha azzal lényeges életminőség javulást tudunk elérni. Így ha a beteg arra panaszkodik, hogy: - az orrdugulás miatt képtelen nyugodtan aludni, nem tudja magát kipihenni allergiaszezonban, - ha a szokásos tüneti szereket már nem érzi elégségesnek, - rendszeresen sportol, munkájából adódóan sokat tartózkodik a szabadban, vagy olyan környezetben, ahol az allergén nagy koncentrációban van jelen, - ha elege van az évről-évre jelentkező tünetekből, akkor mindenképp érdemes megfontolni és tartós megoldást választani.

Az első szezonban egy allergénre érdemes kezdeni

Az allergén immunterápiás készítmények között léteznek mono típusúak, melyekkel egy allergént lehet kezelni, de olyan összetételűek is, melyek több allergén kivonatát is tartalmazzák, így egy időben több típusú allergia kezelésére is alkalmasak. Dr. Balogh Katalin tapasztalatai szerint az első évben csak egy, a legerősebb és a leghosszabb ideig tüneteket okozó allergént javasolt figyelembe venni a kezelés megválasztásánál. A következő évben másik mono készítménnyel is lehet kezelni – az előző évben megkezdett terápia folytatása mellett. „Ha tehát valakinél a parlagfű okozza a legintenzívebb panaszokat, akkor ebben az évben arra kezdjük meg a terápiát. Ha emellett más pollenre is allergiás, azt a jövő évtől kezdjük el kezelni.”

Mi történik a kezelés során?

A terápia során a beteg annak az allergénnek a nagy fokban tisztított kivonatát szedi, ami a panaszait kiváltja. A készítményt a beteg tabletta, vagy cseppek alakjában a nyelve alá helyezi. Ha parlagfű allergiára történik a kezelés, akkor legkésőbb a növény virágzását két hónappal megelőzően el kell kezdeni, a kezelés így egy évben május végétől egészen október közepéig tart. A teljes terápia időtartama legalább 3, maximum 5 év, ennyi idő, míg az allergén immunterápia az immunrendszer működését áthangolja. Ez idő alatt a beteg fokozatos szokja meg azt az anyagot, amely a tüneteit okozza, így végül megtanulja panaszok nélkül elviselni azt, és ez a hatás a kezelés befejezését követő 8-10 éven át megmarad. A teljes terápia időtartama valóban 3-5 év, de a főorvosnő tapasztalatai szerint a betegek már az első évben is jelentős javulásról számolnak be, elsősorban az orrdugulás és szemviszketés terén. Életminőségük is jelentősen javul: a nyugodt éjszakai pihenés mellett, a betegeket nappali tevékenységeik közben is egyre kevésbé zavarja betegségük.

Ma már egyre több embert érint a tejcukor érzékenység, más néven laktóz intolerancia. A különböző allergiák, intoleranciák kapcsán mindig felmerül a családi halmozódás lehetősége. 

Kezdetben még nem okoz gondot a tejcukor

Születésünk pillanatától kezdve a tejcukor lebontását a vékonybélben lévő laktáz enzim végzi, eltekintve attól az igen ritka kivételtől, ha valakinél veleszületett laktóz intoleranciát állapítanak meg. Az ő szervezete az anyatejben található laktózt sem képez feldolgozni, ezért a tünetek alapján ezt már néhány napos, hetes korában diagnosztizálni lehet. Ettől a valóban nagyon ritkán előforduló állapottól eltekintve, a nagy többség esetében a laktáz enzim végzi a dolgát, a vékonybélbe jutó tejcukrot lebontja, így a tejcukrot, laktózt is tartalmazó ételek fogyasztása nem okoz semmilyen panaszt.

Miért lesz valaki érzékeny a laktózra?

Elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciában az életkor előre haladtával a laktáz enzim aktivitása csökken, a folyamat már 2 éves kor körül elkezdődik. Azzal, hogy kevesebb laktáz enzim termelődik, a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a tejcukrot, emiatt megjelennek az ismert tünetek: a tejes ételek fogyasztását követően fellépő puffadás, hasfájás, intenzív bélhangok és hasmenés. Habár az enzim aktivitása már 2 éves kortól kezdődően csökken, az első tünetek általában 6 éves kor körül jelentkeznek, de sokan csak felnőttként észlelik őket. Az egyedi eltérések annak tudhatók be, hogy a laktáz enzim aktivitása egyénenként eltérő ütemben csökken, így fordulhat elő, hogy valakinél már gyermekkorban, másnál pedig csak később jelentkeznek a tünetek.

Nem mindegy, hogy milyen típusú a laktóz intoleranciánk

A tejcukor érzékenység lehet másodlagos, amikor különböző betegségek (pl. cöliakia, Crohn betegség), fertőzések, antibiotikum szedés miatt átmenetileg csökken a laktáz enzim aktivitása. Ilyenkor az alapbetegség kezelését követően vagy a bélflóra egyensúlyának helyreállítását követően (pl. probiotikumok szedésével), rendszerint a laktóz intolerancia tünetei is megszűnnek. A laktóz intolerancia másik típusa, az elsődleges forma, amikor a laktáz enzim aktivitása nem az előbb említett hatások miatt csökken, hanem genetikailag meghatározott. A gyermeknél ebben az esetben érdemes elvégeztetni a genetikai szűrővizsgálatot.

Mit mutat a genetikai vizsgálat?

Az egyén laktáz aktivitás szempontjából különböző genotípussal jellemezhető. Egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal pontosan meg tudjuk határozni, hogy az illető melyik genotípusba tartozik és az alapján meg tudjuk mondani, hogy esetében be fog-e következni a laktáz enzim csökkenése, vagy sem. A genotípus meghatározása vérből illetve szájnyálkahártya kenetből történő genetikai vizsgálattal végezhető el.

Milyen esetben javasolt az elvégzése?

Dr. Csikós Dóra elmondta, hogy amennyiben az egyik szülőnek igazolt elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciája van, abban az esetben a gyermeknél 5 éves kor felett érdemes a genetikai vizsgálatot elvégeztetni, mivel a betegség örökölhető. A laktóz intoleranciát megelőzni nem lehet, ezért, ha a vizsgálat során be is bizonyosodik, hogy a gyermek is abba a genotípusba tartozik, akinél a kor előre haladtával csökken a laktáz enzim termelődése, a laktóz mentes étrend bevezetését csak a tünetek megjelenését követően érdemes elkezdeni.