A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.
Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.
Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll:
- éjszakai köhögés
- légúti fertőzés
- láz
- eldugult vagy náthás orr
- tüsszögés, viszketés a torokban
- szokatlan fáradtság
- étvágytalanság
- sápadtság
- karikás szemek
- mellkasi szorító érzés, nehézlégzés
- fejfájás
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.
Tünetek, amelyek esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség
Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szüksége lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet. Erre az alábbi tünetek észlelésekor van szükség:
- a gyermek légzése megváltozik: zihál, kapkodja, felületesebben veszi a levegőt, mint egyébként,
- nehézlégzése nem szűnik, köhögési roham jelentkezik,
- az ujjvégei és/vagy az ajkai kékes színezetűek. Ez az állapot már súlyos oxigénhiányra utal.
Hogyan segíthetek gyermekemnek megelőzni az asztmás rohamot?
1. Jegyezzük fel, hogy korábban mitől rosszabbodtak a tünetei és változtassunk! Ha például a dohányfüsttől, akkor ne dohányozzunk a gyermek környezetében. Ha a háziállat szőre okozta, akkor első a takarítás! A továbbiakban tartsuk a házi kedvencet lakáson kívül, a kertben, ha ez nem megoldható, akkor a gyermek szobájába ne engedjük be, és figyeljük meg, hogy így is okoz-e panaszokat! Igyekezzünk minden rohamot provokáló tényezőt eltávolítani a környezetéből.
2. Beszélgessünk vele a betegségéről, a tüneteiről. Az asztmás rohamnak vannak bizonyos figyelmeztető jelei, ezek gyermekenként eltérőek lehetnek, sőt az is előfordulhat, hogy egyszer az egyik, másik alkalommal pedig egy másik tünettel jelentkezik. Amellett, hogy ezekre szülőként mi is figyelünk, fontos, hogy a gyermeket megtanítsuk arra, hogy ismerje és figyelje a saját testének működését, az asztmás tüneteit és így biztosan észre fogja venni, ha bármilyen szokatlan dolgot tapasztal.
3. Vegyük át közösen az asztma akció tervet! Ebben sok egyéb fontos információ mellett a fenntartó kezelésre szolgáló gyógyszerek mellett a roham kezdeti jeleinél alkalmazandó készítmények – rohamoldó - is szerepelnek. Csúcsáramlás mérő készülék (peak flow meter) használatával előre jelezhető a roham, ennek használatát is vegyük át a kezelőorvossal. Lényeges, hogy az asztma akció terv lépéseiről gyermekünk is tudjon, hogy - különösen nagyobbak esetében, iskolás korban - a kezdeti jeleket felismerve, önállóan is tudjon cselekedni.
Nyári náthát a nem megfelelően beállított klíma, túl hideg üdítők fogyasztása is okozhat, de a tünetek pollenallergiát is jelezhetnek. Ha az évnek ebben az időszakában visszatérő panaszaink vannak, akkor nagy valószínűséggel ez utóbbival van dolgunk: május végén-június elején elsősorban a pázsifűfélék okoznak panaszt, ám ez változó, hiszen az időjárás függvényében egyes növények virágzása eltolódhat, vagy korábban is kezdődhet – magyarázza