Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől – gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám sok esetben a tüneteik idővel mégsem javulnak. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ilyen a kevésbé ismert, alacsony-hisztamintartalmú étrend is segíthet.

Fejfájással gasztroenterológushoz?

A tartós fejfájás oka lehet neurológiai, hormonális probléma, de okozhatja ízületi elváltozás, vagy a váll-nyaki területen elhelyezkedő izmok merevsége, sőt a stressz is. A nemzetközi szakirodalmi adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy gyakrabban szenvednek fejfájástól azok, akiknek emésztőszervi panaszaik is vannak. Ilyen esetben tehát mindenképp érdemes arra is gondolni, hogy a fejfájás hátterében valamilyen gyomor- és bélrendszeri probléma áll.

Betegségek a fejfájással járó gyomor-bélrendszeri tünetek hátterében

A betegek tehát nem ok nélkül vélik úgy, hogy az elhúzódó fejfájásukon az étkezési szokásaik megváltoztatásával is segíthetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen betegség áll a fejfájás hátterében, ezek ugyanis eltérő diétát igényelnek. Ha valakinél a fejfájás mellett hasi panaszok – fájdalom, puffadás, hasmenés - is jelen vannak, akkor ezt okozhatja például cöliákia (lisztérzékenység), irritábilis bél szindróma, Crohn-betegség és hisztamin intolerancia is. Ezek a betegségek eltérő diétát igényelnek, tehát a kiváltó októl függően valakinél a gluténmentes, alacsony FOODMAP (rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok kerülése) vagy az alacsony-hisztamin tartalmú étrend fogja meghozni a várt javulást.

Ne a diéta legyen az első lépés!

A különböző betegségek tehát eltérő kezelést igényelnek és habár a felsorolt kórképek mindegyikénél kiemelten fontos a diéta a tünetmentesség eléréséhez, dr. Sárdi Krisztina senkinek sem tanácsolja, hogy diagnózis nélkül kezdjen étrendi változtatásokat bevezetni. Ha valaki hónapok óta gluténmentesen étkezik, de a panaszai mégsem múlnak, akkor álnegatív eredményt kaphatunk, mivel a szervezetében ez idő alatt már lecsökkent a cöliákiát mutató ellenanyag termelése. Diagnózis nélkül diétát kezdeni azonban nem csak emiatt nem javasolt. Ezek az étrendek teljesen eltérőek, az egyikben csak a glutént nem lehet fogyasztani, a low FODMAP esetében a glutén mellett kerülendők a ma népszerű édesítőszerek, a cukoralkoholok is, és csak laktózmentes, vagy növényi tejtermékek fogyaszthatók. Javulást pedig csak abban az esetben fogunk tapasztalni, ha pontosan tartjuk a diétát.

Amikor az alacsony-hisztamintartalmú étrend segít

Alacsony-hisztamintartalmú étrend esetén meg kell tanulnunk, hogy milyen ételek tartalmaznak nagy mennyiségben hisztamint és azokat kell elkerülnünk. Gyanúra ad okot, ha a töltött káposztától kipirul az arcunk, a diós süteménytől, csokoládétól, érlelt sajtoktól fáj a fejünk, kávé, bor vagy pezsgő után orrfolyás, bőrviszketés lép fel. A felsorolt tüneteket hisztamin intoleranciaokozhatja, mely kilégzéses teszttel vizsgálható és alacsony-hisztamintartalmú étrenddel kezelhető. Szükség esetén enzimpótlásra - DAO-enzim - is van lehetőség, tabletta formájában. A diéta hatására egy hónap alatt észrevehető javulás szokott bekövetkezni.

A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.

Vegyük észre a kezdeti jeleket!

Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.

Elhízás és asztma

A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a túlsúlyos gyerekek rosszabbul reagálnak a gyógyszeres kezelésre, tehát esetükben nehezebb a tünetmentesség elérése. Az orvosi vizsgálat során ezért azon túl, hogy beállítjuk a gyógyszereket, betanítjuk az inhalátor helyes használatát és felhívjuk a figyelmet a rizikótényezőkre, azt is elmondjuk, hogy a sport fontos szerepet tölt be a betegség kezelésében, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás javítja a tüdő kapacitását. Kutatások is igazolják, hogy a normál testsúly elérésével akár kevesebb asztma gyógyszer is elég lehet a tünetmentességhez.

Dietetikus, gyógytornász segíthet az életmódváltásban

Ehhez azonban szükség van a szülő együttműködésére is, többségük ugyanis első hallásra általában megriad a gondolattól, hiszen ismert, hogy a fizikai terhelés is rohamot provokálhat. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy megfelelően beállított kezelés mellett az asztmás gyerek is sportolhat. Ehhez több szakember – a gyermek asztmáját kezelő tapasztalt gyermektüdőgyógyász mellett az egészséges étrend kialakításában segítő dietetikus, a gyermek egyéni terhelhetőségét figyelembe vevő gyógytornász - támogatását is javasoljuk igénybe venni.

Ételallergia esetén speciális diétára van szükség

Az ételallergia változatos tüneteket okozhat: a hasfájás, hasmenés, véres széklet mellett van, akinél bőrszárazság, ekcéma vagy légúti panaszok – például orrfolyás, tüsszögés – jelzi kisgyermekkorban a betegséget. A diagnózist követően a szülők egyre inkább beletanulnak, hogy milyen mentes ételeket tudnak vásárolni és otthon készíteni, emellett a gyermeknek a bölcsődében, óvodában is a diéta szerint étkezést kell, hogy biztosítsanak. A diéta mellett a gyerekek többségénél nagyjából 3 éves korukra megszűnnek az allergiás tünetek. Ilyenkor vissza lehet vezetni a korábban problémát okozó összetevőt a gyermek étrendjébe.

Hogyan kezdjük?

A visszavezetés kapcsán azt szoktuk javasolni, hogy először inkább ételekhez adjuk a tejterméket, tojást, például tejföllel habart ételből egyen a gyermek egy kis kanállal, és ha nincs tünet, akkor a következő napon is nagyjából 1 kanálnyi mennyiséggel próbálkozzunk – tanácsolja Sasvári-Szekeres Anita. Ha továbbra sincs tünete, akkor növelhetjük a mennyiséget. A mértékletesség és a fokozatosság azonban fontos, hogy ne terheljük meg hirtelen nagyobb mennyiségű allergénnel a szervezetét.

Mit tegyünk, ha tünetek jelentkeznek?

Ha a kicsinél a korábbi allergiás tünetekhez hasonló panaszok jelentkeznének: hasfájás, hasmenés, puffadás, bőrtünetek, légúti panaszok, akkor ne próbálkozzunk tovább, hagyjunk időt a szervezetének, amíg ténylegesen „kinövi” az allergiát. A helyzetet nehezíti, hogy az allergiás tünet van, hogy napokkal később jelentkezik – főleg ekcéma esetében. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor inkább egyeztessünk a gyermek kezelőorvosával a további teendőkről.