A szublingvális (nyelv alá adott) immunterápia azon fű pollen allergiás betegeknél is biztonságosan használható, akiknél előzőleg anafilaxiás reakciót észleltek szubkután (injekciós) immunterápia alkalmazása során.

A vizsgálatban részt vevő két allergiás beteg szubkután immunterápiás kezelését súlyos anafilaxiás reakció miatt felfüggesztették. Az anafilaxia kezelését követően a betegeknél megkezdték a szublinguális immunterápia alkalmazását.

Injekciós immunterápia mellett viszonylag kevés a súlyos mellékhatások kialakulásának esélye. Az anafilaxiás reakció azonban olyan súlyos komplikáció, mely rendszerint egyben a kezelését befejezését vonja maga után.

A nyelv alatti immunterápia mellékhatásai azonban enyhébbek, alkalmazása során még nem számoltak be anafilaxiás reakció kialakulásáról.

Forrás: The Journal of Laryngology & Otology (2009), 123:683-684

A tavaszra még várnunk kell, de addig se hagyjuk, hogy a téli depresszió uralja hangulatunkat. Helyes táplálkozással nem csak energikusabbak lehetünk, de jókedvünket is növelhetjük.

1. Ne hagyjuk ki a reggelit! A reggeli elmulasztása egész napunkra kihatással lesz, ennek hiányát a későbbi étkezések sem pótolhatják. A mennyiség helyett koncentráljunk a minőségre, ügyeljünk rá, hogy a reggelire szánt falatok egyaránt tartalmazzanak fehérjét (tojás, alacsony zsírtartalmú tej, vagy joghurt formájában) és szénhidrátokat, melyeket gyümölcsökből, teljes kiőrlésű kenyérből készített pirítósból, vagy gabonapehelyből nyerhetünk.

2.Többször, keveset! Étkezzünk naponta 4-5 alkalommal, így frissességünket is megőrizhetjük és gyomrunkat sem terheli meg az egyszerre bevitt nagy mennyiségű táplálék emésztése.

3.Színes fogások Az élénk színű növények és zöldségek fogyasztásával szervezetünket sok antioxidánshoz juttathatjuk, mely nem csak jókedvre derít, de fejleszti a memóriát és javítja a gondolkodást is.

4.Rosszkedv ellen omega-3 zsírsavak Hetente egyszer fogyasszunk halat. Omega-3 zsírsavakban különösen gazdag a szardínia, a vörös lazac és a csíkos sügér. A legfrissebb kutatási eredmények szerint az omega-3 zsírsavak fogyasztása csökkenti a depresszió kialakulásának kockázatát és emeli a jókedvért is felelős szerotonin hormon szintet.

5. Igyunk eleget! A folyadékpótlás elmulasztása kiszáradáshoz vezethet, mely fáradtság érzetet, enerváltságot okozhat. Fogyasszunk naponta 2 liter folyadékot, kerülve a cukrozott üdítőket.

6. Kerüljük az édességeket! A rosszkedvet gyakran boldogsághormont termelő csokoládéval űzzük el. Kutatók mégsem javasolják a túlzott szénhidrát tartalmú ételek fogyasztását. Az édességek hatására nő ugyan a szerotonin szint, de később a vércukorszint hirtelen lecsökkenésével még levertebbnek érezzük majd magunkat. Ezt elkerülhetjük, ha minden étkezésünk elegendő mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, így vércukor ingadozás nélkül csökkenthetjük az édesség utáni vágyat is.

7. Vaspótlás Különösen nők körében gyakori a vashiány, mely fáradtságot okoz és sok esetben ez áll a tartós levertség hátterében is. A hiányállapot létrejöttéhez hozzájárul, ha étkezések után rendszeresen kávét fogyasztunk, a koffein ugyanis csökkenti a vas felszívódását. A zöld levelű zöldségek és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása biztosíthatja a szükséges napi 15-25 mg vasszükségletet.

Forrás: www.oxygenmedical.hu

Az elmúlt időszakban egyre többen vélik úgy, hogy bizonyos ételekre allergiásak, ezzel pedig szükségtelen korlátok közé szorítják étkezési szokásaikat.-derül ki a Portsmouth Egyetem kutatói által végzett felmérésből.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a brit felnőttek több, mint 20 százaléka gondolja úgy, hogy ételallergiától, vagy ételintoleranciától szenved. A valós adatok alapján azonban ez a felnőtt korú lakosság mindössze 2 százalékánál igazolható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szigetországban milliók vonnak meg maguktól bizonyos ételeket, minden orvosi javaslat nélkül.

A kutatásból az is kiderül, hogy a brit lakosság több, mint fele véli úgy, hogy a lisztérzékenység egy gyakori betegség. Ezt támasztja alá az is, hogy 2009-ben a férfiak és nők többsége a búzát jelölte meg, mint a leggyakoribb ételallergiát kiváltó allergént. A valóságban azonban a lisztérzékenység még ritkábban fordul elő, mint a mogyoró, tojás és tejallergia.

Látható ellentmondás van tehát az ételallergiák gyakoriságának vélt és valós adatai közt. A lisztérzékenység öndiagnózisa oda vezet, hogy egyre többen vonnak meg maguktól feleslegesen bizonyos ételeket.

A búza alapú táplálékok fontos részét képezik a britek táplálkozásának, jellemzően a lakosság 76,4 százaléka fogyaszt belőlük egyszer, vagy többször is a nap folyamán. Búzát olyan hétköznapi fogások tartalmaznak, mint a kenyér, a tésztafélék, kekszek és sütemények, melyek elhagyásával az egyén táplálkozása jelentősen beszűkültté válhat. A búzából készült fogások elhagyásával fontos tápanyagokat vonnak meg szervezetüktől, a felesleges diéta pedig életminőségüket és társas kapcsolataikat is negatívan befolyásolja.

Az ételallergia öndiagnózisa a legtöbb esetben téves megfigyelésen alapul. Így azonban a tüneteket kiváltó valódi betegség megállapítása és kezelése elmarad. Amennyiben tehát úgy véljük, hogy tüneteinket valamely étel fogyasztása okozza, ne kezdjünk szükségtelen diétába. A szakorvos feladata, hogy a tünetek alapján a betegséget diagnosztizálja. Ha a tünetek hátterében valóban ételallergia, vagy intolerancia áll, a kezelőorvos segítségünkre lesz a személyre szabott és minden szükséges tápanyagot tartalmazó diéta összeállításában is.

Forrás: University of Portsmouth