Az Ulmi Egyetem kutatásai szerint feltételezhető volt, hogy az egyre elterjedtebb asztma és allergia kapcsolatba hozható az étrenddel, különösen a nyugati társadalmakban.

Az összefüggés kiderítése érdekében egy nemzetközi kutatást szerveztek 1995 és 2005 között, 20 ország 29 helyszínén. Több mint 50 ezer 8 és 12 év közötti gyermeket vizsgáltak ebből a szempontból, egyrészt egy szülők által kitöltött részletes kérdőív segítségével, másrészt 29 ezer gyermeknél elvégzett Prick-teszt elemzésével.

Az eredmények a következők lettek: A gyümölcsfogyasztás kapcsolatba hozható a nehézlégzés alacsonyabb jelenlétével mind a gazdagabb, mint a kevésbé tehetős államokban. Ugyanezt a tünetet szintén kevesebb gyermeknél figyelték meg, ha rendszeresen fogyasztottak halat, amennyiben a jóléti társadalmak lakói voltak. A többi ország gyermekeire az volt ugyanilyen hatással, ha főtt zöld zöldségeket fogyasztottak.

Összességében elmondható volt, hogy ha az étrendben nagyobb szerepet kap a gyümölcs, a zöldség és a hal, az az élet során alacsonyabb asztma hajlandóságot eredményez, míg éppen fordított összefüggés áll fenn a gyakorta „burgereket” fogyasztók esetében. Ugyanakkor egyik élelmiszert sem hozták kapcsolatba az allergiával. A gyümölcslevek és a gyümölcsök kivételével szintén nem találtak kapcsolatot az élelmiszerek és az atópiás nehézlégzés közt. A mediterrán diéta szerint összeállított étrend viszont mind a nehézlégzés, mind az asztma megjelenési arányát csökkentette.

Az eredmények tudatában tehát további bizonyítékok támasztják alá a zöldség, gyümölcs, hal és hidegen sajtolt olaj alapú mediterrán diéta jótékony hatását a gyermekekre a vizsgált szempontból is.

Forrás: Institute of Epidemiology, Ulm University, Ulm, Germany

A feketeribizliben található természetes anyagok enyhítnek bizonyos asztmás légzési nehézségeket – állítja egy Új-Zélandi kutatás.

Kutatók egy vizsgálat során azt találták, hogy a feketeribizli mérsékli az allergiás eredetű asztma tünetei. Laboratóriumi kísérletek során azonosították azt az összetevőt, amely növelte a szervezet természetes védekezőképességét a gyulladással szemben – a pontos hatásmechanizmusokat egyelőre vizsgálják. Az epigallocatechin, ismert antioxidáns, gátolja a tüdőszövet gyulladásának kialakulását, és fő alkotórésze a feketeribizliben található proanthocyanidin-nek, amely szintén pozitív hatással van az említett folyamatra.

Amikor a tüdőbe allergének kerülnek, akkor a szervezet természetes válasza, hogy megtámadja az azonosított idegen elemet. Erre viszont egyes érzékeny szervezetek hosszantartó gyulladással reagálnak. A friss zöldségek és gyümölcsök válogatott alkotórészei együttesen viszont képesek pozitívan befolyásolni a szervezet öngyógyító mechanizmusát. A kutatók szerint az epigallocatechin erősíti a természetes immunválaszt és egyidejűleg csökkenti a gyulladást. Ezek a hatások különböznek a más gyulladás-csökkentő összetevők, például az anthocycanin hatásaitól, amelyek szintén gazdagon megtalálhatók a feketeribizliben.

„Izgalmas áttörést jelent, ha megtaláljuk azokat a természetes hatóanyagokat, amelyek mérsékelhetik az allergén kiváltotta gyulladást, és hatásosak az immunrendszer erősítésében is. Tovább kell kutatnunk, hogyan hatnak ezek az anyagok, és hogyan lehetne a táplálkozással további alternatívákat nyújtani az asztmában és más allergiás eredetű betegségekben szenvedőknek, a gyógyszeres kezelés mellett.” – nyilatkozta a kutatás vezetője.

Az Új-Zélandi Plant & Food Research's Food Innovation vizsgálataiban a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonafélék és a tengeri élőlények egészségvédő hatásait kutatja, és azt, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni azokat. Az élelmiszer-ipari vállalatok is egyre inkább felismerik, hogy nő az igény az egészség fenntartásának természetes módjai iránt. Az már most bizonyos, hogy friss, nyers vagy kíméletesen feldolgozott táplálék jótékony hatással van a szervezet természetes védekezőképességére.

Forrás: New Zealand Institute for Plant and Food Research

A tavaszra még várnunk kell, de addig se hagyjuk, hogy a téli depresszió uralja hangulatunkat. Helyes táplálkozással nem csak energikusabbak lehetünk, de jókedvünket is növelhetjük.

1. Ne hagyjuk ki a reggelit! A reggeli elmulasztása egész napunkra kihatással lesz, ennek hiányát a későbbi étkezések sem pótolhatják. A mennyiség helyett koncentráljunk a minőségre, ügyeljünk rá, hogy a reggelire szánt falatok egyaránt tartalmazzanak fehérjét (tojás, alacsony zsírtartalmú tej, vagy joghurt formájában) és szénhidrátokat, melyeket gyümölcsökből, teljes kiőrlésű kenyérből készített pirítósból, vagy gabonapehelyből nyerhetünk.

2.Többször, keveset! Étkezzünk naponta 4-5 alkalommal, így frissességünket is megőrizhetjük és gyomrunkat sem terheli meg az egyszerre bevitt nagy mennyiségű táplálék emésztése.

3.Színes fogások Az élénk színű növények és zöldségek fogyasztásával szervezetünket sok antioxidánshoz juttathatjuk, mely nem csak jókedvre derít, de fejleszti a memóriát és javítja a gondolkodást is.

4.Rosszkedv ellen omega-3 zsírsavak Hetente egyszer fogyasszunk halat. Omega-3 zsírsavakban különösen gazdag a szardínia, a vörös lazac és a csíkos sügér. A legfrissebb kutatási eredmények szerint az omega-3 zsírsavak fogyasztása csökkenti a depresszió kialakulásának kockázatát és emeli a jókedvért is felelős szerotonin hormon szintet.

5. Igyunk eleget! A folyadékpótlás elmulasztása kiszáradáshoz vezethet, mely fáradtság érzetet, enerváltságot okozhat. Fogyasszunk naponta 2 liter folyadékot, kerülve a cukrozott üdítőket.

6. Kerüljük az édességeket! A rosszkedvet gyakran boldogsághormont termelő csokoládéval űzzük el. Kutatók mégsem javasolják a túlzott szénhidrát tartalmú ételek fogyasztását. Az édességek hatására nő ugyan a szerotonin szint, de később a vércukorszint hirtelen lecsökkenésével még levertebbnek érezzük majd magunkat. Ezt elkerülhetjük, ha minden étkezésünk elegendő mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, így vércukor ingadozás nélkül csökkenthetjük az édesség utáni vágyat is.

7. Vaspótlás Különösen nők körében gyakori a vashiány, mely fáradtságot okoz és sok esetben ez áll a tartós levertség hátterében is. A hiányállapot létrejöttéhez hozzájárul, ha étkezések után rendszeresen kávét fogyasztunk, a koffein ugyanis csökkenti a vas felszívódását. A zöld levelű zöldségek és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása biztosíthatja a szükséges napi 15-25 mg vasszükségletet.

Forrás: www.oxygenmedical.hu