Az évente májusban megrendezésre kerülő Nemzetközi Allergia és Asztma Tudatosság Hónap kapcsán a közegészségüggyel, a rovarok és rágcsálók elleni védekezéssel foglalkozó National Pest Management Association (NPMA) szervezet felhívja a figyelmet, hogy a lakásban élő csótányok allergiát és asztmás rohamot is okozhatnak.

Otthonunkban a csótányok jelenléte nem pusztán zavaró, de egészségünket is veszélyeztetheti. A kéretlenül érkezett rovar vendégek nyálából, ürülékéből és az elhullott példányok testéből ugyanis olyan allergének kerülnek a levegőbe, melyek – különösen gyermekek esetében - allergiát, asztmát okozhatnak és fokozhatják a tünetek súlyosságát.

Az allergénekkel kapcsolatban a legtöbben a pollenekre, poratkára, vagy penészgombára gondolunk, holott a csótányokkal fertőzött otthonok, irodák és iskolák is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek az allergiától, asztmától szenvedők számára.

A csótányok megközelítőleg 33 különböző baktériumot juttatnak a levegőbe. Ezen felül hat féle élősködőt és legalább hét egyéb, az emberre is fertőző kórokozót. Mivel a csótányok rendszerint a sötét helyeket kedvelik, tartózkodási helyük többnyire a csatorna, vagy egyéb, higiénikusnak épp nem nevezhető helyek. Itt számos baktérium megtapad a lábukon és a testükön, melyek később a lakásban szétszórva az ott élőkre is fertőzésforrást jelentenek.

Az NPMA a következőket javasolja a csótányok okozta fertőzések megelőzésére:
-a ház külsején található apró repedéseket gondosan tömjük be, hogy a csótányok ne juthassanak be a lakásba.
-takarítsunk, porszívózzunk rendszeresen, ne tároljunk lomokat, szemetet a lakásban.
-a konyhapultot és a lakás padlózatát tartsuk tisztán, morzsáktól mentesen.
-külön ügyeljünk a konyhában és a fürdőszobában a mosdó alatti rész rendszeres időközönkénti takarítására. A nedves környezet épp annyira vonzó lehet a csótányok számára, mint az ételmaradékokkal, esetleg felgyűlt szeméttel teli konyhai mosogató alatti rész.

Forrás: National Pest Management Association

1997 és 2008 között háromszor annyi gyermeknél jelentkezett mogyoró allergia, mint a korábbi években.- a Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban megjelent vizsgálat beszámolója alapján.

A Mount Sinai School of Medicine kutatói által készített országos felmérésben, telefonos kérdőívek alapján, a megkérdezett családok esetében a gyermekek 1.4 százalékánál tapasztalták a mogyoróallergia tüneteit. A vizsgálat kezdetén, 1997-ben ez a szám jóval alacsonyabb, mindössze 0.4 százalékos értéket mutatott. Felnőttek körében az érték nem változott, az elmúlt évek során 1.3 százalék a mogyoróallergiások aránya.

Az ételallergiás betegek számának emelkedése mellett külön figyelmet érdemel a mogyoróallergiások számának drámai növekedése. A jelenség magyarázatának pontos okai nem ismertek, a kutatók feltételezése szerint több tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több gyermeknél jelentkeznek az ételallergia tünetei.

Elképzelhető, hogy az ételallergiák gyakoriságának növekedésében szerepet játszik az elfogyasztott ételek minősége is. Rohanó életvitelünk mellett kevés az a háztartás, ahol az édesanyák friss hozzávalókból készült, meleg vacsorával várják haza a család többi tagját. Ehelyett praktikusságuknál fogva népszerűek a félkész, fagyasztott, tartósítószerekkel és adalékanyagokkal dúsított ételek. A gyerekek napközbeni étkezései sem nevezhetők egészségesnek. A gyorséttermi koszt mellett számtalan magas cukor és szénhidráttartalmú nassot fogyasztanak.

Egy másik lehetséges kiváltó ok, a „túlzott tisztaság”. A higiéne-hipotézis szerint a farmer életmódot folytató gyermekek közt kevesebb az allergiás beteg. Ennek a magyarázata pedig az, hogy a nagyvárosokban, sokszor „steril” körülmények közt élő társaikhoz képest ők bizony gyermekkorban átesnek azon a számos mikrofertőzésen, mely az immunrendszer megfelelő éréséhez elengedhetetlenül fontos. A gyógyszerek használatának elterjedésével sokszor szükségtelenül kapkodunk a pirulák után, nem hagyva kellő időt immunrendszerünknek, hogy saját erejéből győzze le a különböző fertőzéseket. Az immunrendszer „éretlenségének” következtében ezután az olyan különböző, egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben is támadást indít, mint például az ételekben, vagy pollenekben, esetleg a háziállatok szőrében található fehérjék.

Forrás: The Mount Sinai Medical Center

Az asztma átfogó, páciensközpontú megközelítésének része kellene, hogy legyen az oktatás, a szakemberek általi iránymutatás és a családlátogatások is. Mindez nem csak a betegek egészségi állapotát javítaná, de jelentősen csökkenthetné a betegellátás költségeit is. – hangzott el a Gyermekgyógyászok Akadémiai Társulásának közgyűlésén Vancuover-ben.

Az asztma az elsődleges oka a Bostoni Gyermekkórházba történő betegfelvételeknek, különösen azok közt a kisebbségi páciensek közt, akik ráadásul még alacsonyabb szocioökonómiai státuszúak is. Azért, hogy ezekben a magas kockázatú csoportokban javítsanak a helyzeten, a szakértők kidolgoztak egy oktatási csomagot, az asztma otthoni kezelése címmel, és még intézeten belül betanították a beteg gyerekek szüleit. 1900 asztmás pácienst regisztráltak, akiket felvilágosítottak az asztma alapjairól, a megfelelő kezelési lehetőségekről, arról, hogyan ismerhetik fel és kezelhetik az asztmás rohamokat és leggyakoribb környezeti kiváltó anyagokról.

A családok segítséget kaptak az elérhető gyógymódokhoz, allergia- és tüdőgyógyász specialisták előadásait hallgathatták, a környezeti allergének visszaszorításáért hozzájuthattak például poratka ellen védő huzatokhoz, és az otthonok látogatása során a szakértők beazonosították a többi gyakori allergént is, mint például a penészt és a rovarokat.

A sürgősségi osztályok telítettsége és a kórházi tartózkodások aránya a program előtti évben ugyanolyan volt, mint a program elindítása utáni két évben, vagyis az oktatás megfelezte a kórházi ellátás idejét és költségeit. Három év alatt 63 %-kal csökkent a sürgősségi ellátás igénybevétele, kórházban pedig 62-%-kal feküdtek kevesebben. Vagyis a szélesebb körű tudás a betegség mibenlétéről, és a kiváltó okok feletti kontroll erősen hozzájárul ahhoz, hogy a családok eredményesebben kezelhessék az asztmás gyermeket. Ez pedig mind a gyermek, mind a szülők helyzetén hatalmas mértékben javít, és a betegellátás költségeit is jelentősen csökkenti.

Forrás: American Academy of Pediatrics