Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.

1. Mindig személyre szabott

Nincs általános, mindenki számára használható asztma akcióterv. Betegenként az asztma típusa is eltérő lehet, illetve egyéni különbségek előfordulhatnak a triggerek, vagyis a betegség tüneteit felerősítő, rohamot kiváltó tényezők terén is. A szükséges gyógyszerek az életkorunknak és a tüneteinknek megfelelően személyre szabottak, csakúgy, mint az állapotromlás esetén alkalmazandó készítmények.

2. Pontosan ismerjük és értjük a benne leírtakat

Frissen diagnosztizált asztmás betegként sok új fogalmat, tünetet kell megismernünk, beazonosítanunk. Fontos, hogy a kezelőorvos mindent alaposan elmagyarázzon az asztma akcióterv összeállítása kapcsán, hiszen hiába van nálunk a pontos leírás, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy melyik készítményt is kell használnunk, vagy mikortól melyik zónában leírt kezelést kell alkalmaznunk, a tüneteink alapján.

3. Megfelelően használjuk az eszközöket

Nem kell kizárólag a saját érzéseinkre hagyatkozni, egy eszköz segítségével pontosan számszerűsíteni tudjuk, hogy a bizonytalan nehézlégzést, vagy erősödő köhögést az asztmánk okozza-e. A peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő a légúti áramlási sebességre, a légutak beszűkülésére adhat tájékoztató, de használható információt, ha rendszeresen, illetve panasz esetén is használja a beteg. A saját legjobb, vagy saját átlagértéktől való eltérés vagy nagymértékű napon belüli ingadozás nem megfelelően kontrollált állapotra utal. Ha bizonytalanok vagyunk a készülékek használatával kapcsolatban, kérjük a kezelőorvos segítségét!

4. Tartjuk magunkat a benne leírtakhoz

Általában senki nem szeret tartósan gyógyszert szedni, ám asztma esetén nagyon fontos, hogy ne térjünk el a megbeszélt fenntartó kezeléstől. Erre azért van szükség, mert esetünkben ez a gyógyszermennyiség képes megelőzni a betegség súlyosbodását, a rohamok kialakulását. Soha ne csökkentsük mi magunk azért a gyógyszereinket, mert hosszabb ideje jól vagyunk, mert így a tünetek erősödését vagy akár asztmás rohamot is előidézhetünk!

5. Időnként megújul

Az asztma kezelése lépcsős rendszerben valósul meg, ez azt jelenti, hogy le és fel is haladhatunk a lépcsőkön, vagyis a kezelés az állapotunk függvényében módosítható, a szükséges gyógyszerek mennyisége emelhető és csökkenthető is, ám kizárólag a kezelőorvos javaslatára. A fenntartó kezelés tehát nem állandó, a félévente javasolt kontroll alkalmával a kezelőorvosunk fogja csökkenteni – vagy ha szükséges növelni - a gyógyszereket olyan mennyiségben, amivel továbbra is tünetmentesek lehetünk. Ha az otthoni kezelési tervnek megfelelően, panasz esetén önállóan változtatott kezelés ellenére rendszeresen vannak tünetek, a rohamoldó használat rendszeres, soron kívül is keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát!

Az asztma átfogó, páciensközpontú megközelítésének része kellene, hogy legyen az oktatás, a szakemberek általi iránymutatás és a családlátogatások is. Mindez nem csak a betegek egészségi állapotát javítaná, de jelentősen csökkenthetné a betegellátás költségeit is. – hangzott el a Gyermekgyógyászok Akadémiai Társulásának közgyűlésén Vancuover-ben.

Az asztma az elsődleges oka a Bostoni Gyermekkórházba történő betegfelvételeknek, különösen azok közt a kisebbségi páciensek közt, akik ráadásul még alacsonyabb szocioökonómiai státuszúak is. Azért, hogy ezekben a magas kockázatú csoportokban javítsanak a helyzeten, a szakértők kidolgoztak egy oktatási csomagot, az asztma otthoni kezelése címmel, és még intézeten belül betanították a beteg gyerekek szüleit. 1900 asztmás pácienst regisztráltak, akiket felvilágosítottak az asztma alapjairól, a megfelelő kezelési lehetőségekről, arról, hogyan ismerhetik fel és kezelhetik az asztmás rohamokat és leggyakoribb környezeti kiváltó anyagokról.

A családok segítséget kaptak az elérhető gyógymódokhoz, allergia- és tüdőgyógyász specialisták előadásait hallgathatták, a környezeti allergének visszaszorításáért hozzájuthattak például poratka ellen védő huzatokhoz, és az otthonok látogatása során a szakértők beazonosították a többi gyakori allergént is, mint például a penészt és a rovarokat.

A sürgősségi osztályok telítettsége és a kórházi tartózkodások aránya a program előtti évben ugyanolyan volt, mint a program elindítása utáni két évben, vagyis az oktatás megfelezte a kórházi ellátás idejét és költségeit. Három év alatt 63 %-kal csökkent a sürgősségi ellátás igénybevétele, kórházban pedig 62-%-kal feküdtek kevesebben. Vagyis a szélesebb körű tudás a betegség mibenlétéről, és a kiváltó okok feletti kontroll erősen hozzájárul ahhoz, hogy a családok eredményesebben kezelhessék az asztmás gyermeket. Ez pedig mind a gyermek, mind a szülők helyzetén hatalmas mértékben javít, és a betegellátás költségeit is jelentősen csökkenti.

Forrás: American Academy of Pediatrics

A nemzetközi előírásoknak megfelelően az asztmás gyermekek oktatása ma már a betegek ellátásának és a betegség kezelésének szerves részét képezi. Olasz kutatók azt vizsgálták, hogy az Aironet elnevezésű oktatási program valóban segíti-e a gyermekeknél az asztma súlyosságának csökkentését és hozzájárul-e ahhoz, hogy a szülők jobban megismerjék a betegséget.

A vizsgálat során a résztvevő 123 gyermeket két csoportba osztották. A 6-10 év közötti fiatalok közül hatvanan két hónapon át az Aironet program alapján sajátították el az asztmával és kezelésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókat. A másik csoport 63 tagja nem vett részt a képzésben.

Az oktatást 12 hónapos megfigyelési idő követte, melynek során folyamatosan nyomon követték a betegek állapotát. A szülők a vizsgálat elején és egy év elteltével is kérdőívet töltöttek ki, melyben az asztmával és gyermekük állapotával kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk.

A kérdőívek összehasonlítása alapján egyértelműen látszott, hogy a képzésen részt vett gyermekek körében csökkent az asztmás rohamok gyakorisága, ezzel együtt a szülők is több információval rendelkeztek a betegségről és annak kezeléséről, mint a vizsgálat elején. A tapasztalatok alapján az Aironet oktatási program segítségével tehát csökkenthető az asztmás rohamok gyakorisága és a szülők számára is segíti a betegség alaposabb megismerését.

Forrás: Pediatr Allergy Immunol. 2009 Nov;20(7):654-9. Epub 2009 Jun 12.