Az asztmás panaszok kezelése különösen fontos a várandósság időszakában. A gyógyszeres terápia elhagyása súlyos rohamokat provokálhat, az így kialakult oxigénhiányos állapot pedig a magzat fejlődését is veszélyezteti.

A vizsgálatban résztvevő kismamák személyes és telefonos beszélgetés során számoltak be betegségük állapotáról, tüneteik súlyosságáról. Az eredmények összesítése alapján, amennyiben a kismama terhessége alatt az előírt módon alkalmazta a gyógyszereket, tünetei nem rosszabbodtak. Azok a kismamák, azonban, akik saját döntésük alapján felfüggesztették, vagy csökkentették a szükséges gyógyszerek mennyiségét, állapotuk romlásáról számoltak be.

Várandósság alatt lehetőleg kerüljük a gyógyszerek szedését. Kivételt képeznek az olyan krónikus betegségek, mint az asztma is, ahol a gyógykezelés elhagyása nagyobb kockázatot jelent az anya és a magzat egészségére. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy már gyermekvállalás előtt konzultáljunk kezelőorvosunkkal, így a gyógykezelés még idejében módosítható.

Forrás: Obstet Gynecol. 2010 Mar;115(3):559-67.

Isztambuli kutatók úgy találták, hogy a szénanáthás gyermekek anyukái gyakrabban szenvednek pszichiátriai problémáktól, mint az egészséges kicsik anyukái. Éppen ezért szerették volna tisztázni, van-e összefüggés az anyák lelkiállapota, a család működése és a gyerekek allergiás megbetegedései közt.

A vizsgálati csoportba 82 anyát választottak, akiknek 7-15 éves korú, szénanáthával kezelt gyermekeik voltak. A kontrollcsoportot 70 olyan anya alkotta, akiknek gyermekei semmiféle krónikus betegséggel nem küzdöttek.

Kétféle hivatalos skálán is mérték a résztvevőket, az egyik a szorongás fokára, a másik a család működésére, funkciójának ellátására vonatkozott.

Az eredmények azt mutatták, hogy a szénanáthás gyerekek anyukái jelentősen többet szorongtak, mint az egészségeseké. A családi működés is rosszabbnak bizonyult a beteg gyerekek anyukáinál, bár ez a felmérés nem hozott értékelhető különbséget. Az első csoport eredményeire még hatással volt az otthoni dohányzás mértéke és a munkanélküli apák jelenléte is.

Tehát a kutatás azzal a megállapítással zárult, hogy az anyák lelkiállapota befolyásolja a gyermekeik szénanáthára való hajlamát, és a családi modell is szerepet játszik a betegségben. Az anyák elmondása szerint a család működésére azonban nincs hatással az allergiás gyermek.

Forrás: Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 2009 Dec;73(12):1795-8. Epub 2009 Oct 23