Az allergiát tartósan, akár 10-12 évre megszüntető kezelést még az allergén növény virágzása előtt, legalább 2 hónappal korábban meg kell kezdeni. Ezekben a hónapokban tehát már érdemes utána járni a részleteknek, ha ebben az évben mi is fontolgatjuk a kezelést. Arról, hogy kinél kezdhető és kinél nem allergén immunterápia, dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa adott felvilágosítást.

Mit várhatok a kezeléstől?

Az allergén immunterápia nem csak a tüneteket kezeli, hanem az immunrendszer működését hangolja át, ennek eredménye, hogy az átlagosan 3 éves kezelés végére a beteg panaszok nélkül el tudja viselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. A tapasztalatok szerint azonban már az első évben jelentős javulásról számolnak be a betegek, főként a szem- és orrtüneteik javulnak.

Már gyermekkortól alkalmazható

Az allergén immunterápia során a beteg azt az allergént szedi szigorúan ellenőrzött adagolásban, a kezelőorvos által előírt módon, amire allergiás. A készítmények tabletta, spray vagy cseppek formájában elérhetőek, így már gyermekeknél is alkalmazható, amennyiben be tudja tartani, hogy az allergén kivonatot megadott ideig a nyelve alatt tartja, a hatóanyagok ugyanis így szívódnak fel. A kezelés mellékhatásai enyhék, és minden esetben átmeneti jellegűek. Akinél előfordul, helyi reakció – bizsergés, viszketés a szájban – szokott jelentkezni.

Ki nem veheti igénybe a kezelést?

Habár az allergén immunterápiát javasoljuk mindenkinek, aki nem elégedett a gyógyszeres, tüneti kezelés eredményével vagy nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni, léteznek azonban olyan okok, amelyek mégis kizárják a kezelés megkezdését. Ilyen például a súlyos asztma, bizonyos gyógyszerek szedése, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegség. Még egy fontos tudnivaló, hogy a kezelés pollen-, állatszőr- és háziporatka allergia esetén végezhető ebben a formában (tabletta, spray vagy cseppek). Méh és darázsméreg allergiában azonban csak injekciós kezelés alkalmazható. Az injekciós kezelést rovarméreg allergiában csak olyan fekvőbeteg intézményekben szabad végezni, ahol intenzív osztály elérhető.

Várandósság és allergén immunterápia

A terhesség szintén kizáró ok. Ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, a terápia folytatása nem kizárt, de minden esetben komolyan meg kell fontolni. A kezelés önmagában nem jelent veszélyt sem a kismamára, sem a magzatra nézve, azonban a nagyon ritkán fellépő súlyos mellékhatások – a világon összesen 11 ilyen eset fordult elő - kezelése várandós kismamáknál nem egyszerű. Ha valaki gyermeket tervez, az immunterápia megkezdését inkább javasolt későbbre halasztani.

Nem kezdheti idén, ha kicsúszik az időből

Ahhoz, hogy valakinél az allergén immunterápiát meg lehessen kezdeni, először is allergiavizsgálatot kell végezni, majd ennek eredményét a beteg panaszaival összevetve meghatározni, hogy ha több mindenre allergiás, akkor melyik a legerősebb allergén. Később más allergénnel is kiegészíthetjük a kezelést - párhuzamosan maximum kettő végezhető - ám minden esetben egy készítménnyel kezdjük, azzal, ami a legerősebb tüneteket okozza – magyarázza dr. Balogh Katalin.

Fontos tudni, hogy a kezelést az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal korábban meg kell kezdeni. A nyírfaallergiások még januárban kezdhetik, a pázsitfüvekre allergiásoknak márciusig, a parlagfűre allergiásoknak májusig van idejük a szükséges vizsgálatok elvégeztetésére és az allergén immunterápiát végző kezelőorvossal történő egyeztetésre.

Asztmás ismerőse, rokona vagy netán önmaga is ódzkodik attól, hogy naponta szteroidot juttasson a szervezetébe? Tart a mellékhatásoktól, ezért inkább kihagyja a kezelést és többet köhög, nehezebben veszi a levegőt, sőt talán gyakrabban szorul kórházi kezelésre is asztmás roham miatt? Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa egy igen hatásos érvet árult el, a szteroid-fóbiások meggyőzéséhez.

Miért kell az asztmásoknak szteroid?

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség. Az inhalatív kortikoszteroid (ICS) gyulladáscsökkentő hatású, melyet a beteg belélegzéssel, gyógyszer adagoló készülékből juttat a légutakba, a szteroid a nyálkahártyáról szívódik fel és közvetlenül a légutakban hat, a vérkeringésbe csak töredéke kerül. A készüléket hosszútávon és naponta szükséges használni, mivel csak így képes egyenletesen kifejteni a hatását és csökkenteni a gyulladást. Ha rendszertelenül használjuk, vagy abbahagyjuk, akkor a gyulladás újból fellángol és ismét az asztmás tünetek erősödésére számíthatunk. Gyakoribbá válik a köhögés, a beteg terhelhetősége csökken, fizikai aktivitás hatására is könnyebben kifullad, súlyosabb esetben sürgősségi ellátást igénylő asztmás roham is kialakulhat nála. A szteroidot ilyenkor az ügyeleten, a mentőben vagy a kórházban, intravénásan kapja a beteg, mivel csak ilyen módon lehet megszüntetni a nehézlégzést, fulladást.

Az asztmások élete a szteroid előtti időkben

Bő két évtizede, az inhalatív kortikoszteroidok bevezetése előtti időkben naponta több, súlyos asztmás rohamban szenvedő beteget vettünk fel a tüdőgyógyászati osztályokra – mondja dr. Hidvégi Edit. A visszatérő súlyos asztmásokat már név szerint ismertük. Több nemzetközi vizsgálat is bizonyítja, és a saját tapasztalataink is ezt mutatják, hogy a gyógyszer adagoló belélegző készülékek napi használata, az inhalatív szteroid elterjedése nagymértékben lecsökkentette a kórházi kezelésre szoruló asztmások számát, az asztmás rohamok gyakoriságát. A betegek tájékozottsága azonban az idő folyamán, az internet elterjedésének köszönhetően is nőtt, ez egyfelől nagyon hasznos, hogy megismerhetik a betegségüket, ám sajnos így könnyen félinformációkra alapozva, a mellékhatásoktól tartva sokan inkább kerülik a szteroid tartalmú készítményeket.

Mivel győzhetjük meg a szteroid-fóbiásokat?

Asztmás gyereknél a szülők elsősorban a növekedésbeni elmaradás és a hormonális hatás miatt aggódnak, de sokan vannak, akiket a szájüregben jelentkező helyi mellékhatások zavarnak, és persze sok a bizonytalanság, hogy a szteroid használat és a magas vérnyomás, cukorbetegség kialakulása összefügg-e. Ezekkel kapcsolatban azonban tudnunk kell, hogy a legtöbb mellékhatás csak nagy adagban és huzamosabb ideig alkalmazott szteroidok miatt alakul ki. A rendszeres ICS kezelés során napi 1-80 ug szteroid jut a szervezetbe, attól függően, hogy melyik szteroidot, milyen dózisban, illetve milyen eszközzel használja a beteg. Összehasonlítva az ICS és a szteroid dózisát, körülbelül 40-200 nap alatt kerül összesen akkora mennyiség a keringésbe, mint egy injekcióval az asztmás roham ellátása során. Ez meggyőző érv lehet a szteroid fóbiásoknak!

Több szteroid jut a szervezetébe, ha helytelenül használja a készüléket!

Dr. Hidvégi Edit hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a helyes inhalációs technika elsajátítása és ennek alkalmankénti ellenőrzése. Felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, hogy nem tudják a gyógyszerbelégzést az előírásoknak megfelelően végrehajtani. Így a hatóanyag jelentős része nem jut le a tüdőbe, hanem a szájban és a garatban kicsapódik, ahonnét viszont a nyál lenyelése révén a gyomorba, onnan pedig a májba jutnak, ami jelentősen növelheti a helyi mellékhatások kockázatát és emeli a szisztémás rendszerbe kerülő gyógyszer mennyiségét. Ennek elkerülésére léteznek toldalékeszközök, amelyek megkönnyítik a helyes inhalációs technika alkalmazását. Illetve ICS használata után ezért javasolt a szájöblítés, ami szintén csökkenti a helyi és szisztémás mellékhatásokat.

Látjuk, hogy milyen jó hatásúak ezek a készítmények: jelentősen csökkentik az asztmás rohamok számát, a betegeknek jobb életminőség biztosítható, dr. Hidvégi Edit tapasztalatai szerint mégis gyakran gondot okoz a beteg meggyőzése a gyógyszer hasznosságáról. „Ha a kis dózisú ICS-t a beteg rendszeresen használja, akkor elkerüli azt, hogy rohama legyen és tablettában, vagy injekcióban kelljen sokkal nagyobb adagú szteroidot kapnia. A mérleg nyelve tehát egyértelműen az orvos által megállapított gyakorisággal és dózisban, megfelelő inhalációs technikával alkalmazott ICS készítmények felé billen, reméljük, hogy erről egyre több asztmás beteget sikerül meggyőzni.”

Meddig várjunk, és milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermek allergiás valamilyen ételre? - erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Mikor kezdjük az új ételek bevezetését?

A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján, melyet az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia fogalmazott meg, a gyermekek számára 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes, vagy ennek hiányában tápszerrel történő táplálás javasolt, majd 4-6 hónapos kor között kezdődhet az új ételek bevezetése.

Változások a hozzátáplálás időszakában

A hozzátáplálás időszakában a gyermekek szervezete több idegen, számára ismeretlen anyaggal találkozik, amire egyéntől függően, különbözően reagálhatnak. Az új ételek fogyasztása kapcsán a leggyakoribb, hogy megváltozik a gyermek széklete. A színe, állaga és a szaga is eltérhet a korábban megszokottól. Előfordulhatnak enyhébb bőrtünetek is, egy-két kisebb kiütés vagy folt is aggodalmat kelthet a szülőben.

Egyszerre csak egyet

Fontos, hogy egyszerre mindig csak egy új ételt kóstoltassunk a kicsivel, így tudjuk beazonosítani, hogy mi okozza a tüneteket. Ilyenkor érdemes a kérdéses élelmiszer adását felfüggeszteni és figyelni, hogy a tünetek elmúlnak-e. Ha igen, néhány nappal vagy héttel később próbáljuk meg újra adni a kicsinek. Gyakori, hogy ilyenkor már semmilyen tünetet nem tapasztalunk.

Az ételallergia tünetei

Csecsemőknél, kisgyermekeknél ételallergiára utalhat, ha a bőre foltokban száraz, viszkető, ekcémás. Ha kiütései jelentkeznek, a hasát fájlalja, puffad, hasmenése, szorulása vagy véres széklet jelentkezik. Ilyen esetben ne próbálkozzunk tovább a hozzátáplálással, hanem forduljunk orvoshoz. Fontos, hogy jegyezzük fel, mikor, milyen új ételt kapott a kicsi, mikor kezdődtek a tünetei. Panaszok esetén a hozzátáplálást a gyermekgasztroenterológus utasításait követve folytassuk.

Diétával megszűnnek a tünetek

Ha tudjuk, hogy pontosan mi okozza a tüneteket, akkor azt az összetevőt a gyermek nem fogyaszthatja, a tünetei így megszűnnek. A legtöbb panasz a tej és a tojás fogyasztása kapcsán jelentkezik. Ilyenkor teljesen ki kell iktatni az allergént az étrendből, az esetek többségében azonban nem örökre. A gyermekek 80-90 százaléka 4-5 éves korára kinövi az allergiát, ha a tünetei nem jelentkeznek, akkor a korábban problémát okozó ételeket fokozatosan visszavezethetjük az étrendjébe és újra fogyaszthatja.