A búza minden formája tilos!

A gluténmentes étkezésben nem megengedett a búza, az árpa és a rozs fogyasztása. Gyakran felmerülő téma, hogy például bizonyos ősgabonák, a tönkölybúza vagy a durum esetleg a teljes kiőrlésű változat fogyaszthatók-e. A válasz egyértelműen nem, nincs olyan formája a búzának mely egy cöliákiás étrendjébe beleférne. Ami búza, árpa vagy rozs, az egyértelműen tiltólistás összetevő.

Mi a helyzet a zabbal?

A zabot sok cöliákiás jól tolerálja, számos kedvező tulajdonsága miatt én mindenképp javasolni szoktam, hogy próbálják meg, először csak kis mennyiségben bevezetni az étrendbe – mondja a Budai Allergiaközpont dietetikusa. A gluténmentes étkezés gyakran rostszegény, ha csak a hagyományos gluténmentes liszteket (kukorica, rizs, burgonyakeményítő stb) használjuk, ezért előnyös lehet a magasabb rosttartalmú zab rendszeres fogyasztása. Arra fontos figyelni, hogy garantáltan gluténmentes zabot, zablisztet vagy zabpelyhet vásároljunk, hiszen ezen cereália esetében minden normál termék esetében fennáll a keresztszennyeződés lehetősége!

Milyen köretet fogyaszthatok?

A gluténmentes étkezésben gyakran használt köret a burgonya és a rizs, ám ezek mellett, szintén a rosttartalom növelésének érdekében javasolt más alapanyagokat is kipróbálni. Gluténmentes a quinoa, a köles, a hajdina és az amaránt, de párolt káposzta, saláta is természetesen fogyasztható, gluténmentes fűszerekkel készítve. Gluténtartalma miatt kerülendő viszont az árpagyöngy, vagy más néven gersli, a bulgur, mellyel igen félrevezető módon törökrizs néven is találkozhatunk, és a durumbúzából készült kuszkusz is.

Bevált termékeknél is olvassuk át az összetevőket!

Meglepő élelmiszerek összetevői közt is előfordulhat glutén: felvágottak, májkrémek, ízesített joghurtok és fagyasztott burgonya is tartalmazhat, ezért mindig fontos átolvasni az összetevőket, mielőtt egy terméket megvásárolunk. Rutinból se vegyünk meg semmit, mert az élelmiszerek összetevői időnként változhatnak és megeshet, hogy a korábban mentes termék az új összetételben már tartalmazza a számunkra problémás alapanyagot is.

Gluténmentes alapanyagok tárolása

A vásárlási szokások mellett a konyhai tárolásban is változtatnunk kell, különösen, ha gluténmentesen és nem gluténmentesen étkező is van a családban. Ilyenkor javasolt egy kisebb, külön tároló szekrény beszerzése a gluténmentes alapanyagok számára. Ha ez nem megoldható, akkor legalább egy polcot szabadítsunk fel, ami a gluténtartalmú alapanyagok felett helyezkedik el, így a levegőből sem szennyeződhetnek a gluténmentes termékek.

Főzés és konyhai eszközök

Nem kell az összes konyhai berendezést lecserélni, többségük alapos átmosással biztonságossá tehető, ez alól kivételt a faeszközök jelentenek, ha teljes mértékben szeretnénk kizárni a glutént a konyhánkból. A korábban használt eszközöket érdemes lecserélni, vagy külön felcímkézni azt a vágódeszkát, fakanalat, sodrófát, amit a gluténmentes ételek készítéséhez használunk. A pirítóshoz kapható mosható zacskó, de a gofri- és szenvicssütőből kettőt - egyet a gluténmentes ételekhez - érdemes beszerezni, vagy nagyon alaposan tisztítani őket gluténmentes és glutén tartalmú ételkészítés során. A hűtőben tároljuk külön polcon, vagy címkézzük fel a gluténmentes ételeket!

Az első buktató: diéta kivizsgálás nélkül

A legrosszabb, amit tehetünk, hogy kivizsgálás nélkül kezdünk diétázni. A gluténmentes étkezés nagy odafigyelést kíván és nem utolsó sorban költségesebb is egy kiegyensúlyozott étrend összeállítása, amit aztán esetleg élethosszig tartani kell, ezért gluténmentesen étkezni tényleg csak annak javasolt, akinek valóban szüksége van rá. Ha elvégeztetnénk a vizsgálatokat, viszont már egy fél éve- éve diétázunk, a glutént újra vissza kell vezetni az étrendbe, legalább 6-8 hétre, napi 10g glutén fogyasztásával ahhoz, hogy értékelhető eredményeket kapjunk.

Pozitív vagy negatív lelet? Ez mit jelent?

A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése, ám nem biztos, hogy a kapott pozitív vagy negatív laborlelet valós eredményt fog mutatni. A Budai Allergiaközpont orvosa előadásába beszámolt róla, hogy az eredmény az esetek 10 százalékában álnegatív. 5 százalékban pedig előfordulhat álpozitív eredmény is, például Crohn-betegség megléte mellett. Diagnózis szempontjából tehát önmagában a laborlelet semmit nem jelent, azt minden esetben a beteg klinikai tüneteivel összhangban kell mérlegelni, vagyis senkit nem tekinthetünk cöliákiásnak pusztán azért, mert pozitív a lelete, de nincsenek panaszai. Negatív lelet mellett pedig, ha tünetei vannak, nem mondhatjuk, hogy nem cöliákiás. Mindkét esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást.

A „cöliákia jéghegy”

A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak – mondja dr. Sárdi Krisztina.

Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez.

Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia.

A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa”, amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát.

A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz.

Mi történik, ha minden vizsgálat negatív, de rosszul vagyok?

Ha minden vizsgálat negatív eredménnyel zárul, ám a betegnek mégis panaszai vannak, akkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyelni, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis. Ilyen esetben a diétánál általában megengedőbbek vagyunk, hiszen a glutén fogyasztása nem okoz a cöliákiánál előforduló szövődményeket. Ebben az esetben néhány hónap szigorú diétát követően meg lehet próbálni először kisebb mennyiségben visszavezetni a glutén az étrendbe és ha nem okoz panaszokat, a szervezet által tolerálható mennyiségben a későbbiekben is lehet fogyasztani.

Minek ez a sok vizsgálat, ha a vége úgyis az, hogy kerüljem a glutént?

A pontos kivizsgálásra azért van szükség, hogy pontosan lássuk, valóban a glutén fogyasztása okozza-e a panaszokat, vagy más betegség – például tejcukor érzékenység, búzaallergia, Crohn-betegség, IBS vagy pajzsmirgybetegség – tüneteit észleli a beteg. Ha bebizonyosodik, hogy a tünetek a glutén fogyasztásához köthetők, a vizsgálatokkal meg tudjuk állapítani, hogy milyen szigorú diétára van szükség és mennyi ideig. A cöliákia ugyanis nem gyógyítható, a diétát élethosszig kell tartani. Pontosan ügyleni kell rá, hogy az elfogyasztott élelmiszer nyomokban se tartalmazzon glutént, mert csak így lehet megelőzni a cöliákia szövődményeként jelentkező vérszegénység, csontritkulás, meddőség és rosszindulatú betegségek kialakulását.

Csak a diéta szünteti meg a tüneteket

A cöliákia első tünetei a gluténtartalmú ételek bevezetését követően hónapokkal később jelentkeznek gyermekeknél. Glutént a búza, rozs és az árpa tartalmaz, tüneteket ezekből a gabonákból készült pékáruk, kásák, kenyerek, sütemények fogyasztása okozhat. A szülők általában arra figyelnek fel, hogy a gyermek hasfájós, megváltozott a széklete, gyakran hasmenése van, többször puffad. „A cöliákia diagnózisát gyermekeknél a tünetek megléte mellett, vérből kimutatható ellenanyag meghatározással és genetikai vizsgálattal tudjuk igazolni, de bélbiopsziás vizsgálatra is szükség lehet. Ezt követően, ha a beteg szigorúan tartja a gluténmentes diétát, akkor a tünetei megszűnnek és idővel a laborértékei is rendeződnek. Mivel a cöliákia esetén fokozott a családi hajlam, ezért ha a gyermeknél pozitív az eredmény, fontos elvégezni a többi családtag (testvérek, szülők, sőt akár nagyszülők) szűrését is.”

Fél-egy év múlva kontroll

A diagnózist követően meghatározott időn belül a kezelőorvos kontroll vérvizsgálatot rendel el, (a bélbiopsziát nem kell megismételni), s ebből ellenőrzik, hogy a szöveti transzglutamináz (tTG) értéke elérte-e már a normál tartományt. Ezt azért fontos tudni, mert a tünetek megszűnése mellett ezzel igazolható, hogy a diéta eredményes. „A számokban is kifejezett változás mindig nagyon megnyugtató a szülők számára, akik erre az időszakra ugyan már többnyire belerázódtak a gluténmentes étkezésre történő átállásba, ám öröm látni, hogy valóban jól csinálják, diétahiba nélkül haladnak ezen a kezdetben még igen rögös úton.”

Mikor találkozunk újra az orvossal?

A továbbiakban kontroll vizsgálatra általában évente kerül sor. Ilyenkor ismét elvégzik a tTG ellenőrzését vérvétellel. Mivel a cöliákia nem gyógyítható, a tTG értékének csökkenése, illetve tartósan a normál tartományon belüli léte nem azt jelenti, hogy a gyermek „meggyógyult” és visszatérhet a korábbi étkezésre – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Ez az adat azért fontos, mert azt jelzi, hogy jól tartja a diétát, és a továbbiakban is gluténmentesen kell étkeznie. A kontroll vizsgálatok során az orvos a gyermek fejlődését is nyomonköveti: megfelelően nő-e a magassága, a súlya. Nem alakul-e ki vashiány, vagy a felszívódási zavar következtében vitaminhiány.

Élethosszig tartó kezelés

Tévedés azt hinni, hogy ha egyszer megszületett a diagnózis, a pácienst a gluténmentes diétára vonatkozó tanácsokkal útjára engedjük – mondja dr. Hidvégi Edit. A gyermekkori fejlődés nyomonkövetése, az emelt összegű családi pótlék, a felnőtteknek járó adókedvezmény adminisztrációja mellett, a felnőttkorban fontos szűrővizsgálatok miatt később is fontos a rendszeres időnkénti vizsgálatok elvégzése. Ilyenkor a cöliákia társbetegségeire és lehetséges szövődményeire – cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, csontritkulás - is időnként elvégezzük a szűrővizsgálatot.