Miben található glutén?

A glutén (más néven sikér) egy fehérje, mely a búzában, rozsban és árpában található meg. Tartalmazza minden olyan élelmiszer, amely ezekből az alapanyagokból készül, így aki gluténmentes diétát tart, kerülnie kell a korábban fogyasztott kenyeret, péksüteményeket és tésztákat. Fontos tudni, hogy glutén olyan élelmiszerekben is előfordulhat, ahol nem is gondolunk rá, így megtalálható például felvágottakban, joghurtokban, édességekben is.

Emellett figyelni kell arra is, hogy a gyártó az adott termék esetében garantálja-e a gluténmentességet. Ez azt jelenti, ha például egy fűszer az összetevői szerint nem tartalmaz glutént, de az üzemben vagy a csomagolás során szennyeződhet, mert ugyanazon a gyártósoron más, gluténtartalmú élelmiszert is előállítanak.

Új alapanyagok a konyhában

Akik nem járatosak még a gluténmentes étkezés terén, első hallásra megrémülnek, hiszen úgy tűnhet, hogy a sok tiltólistára került élelmiszer mellett alig maradt valami, amit a gyermek fogyaszthat. Valójában gluténmentesen is nagyon változatos étrendet lehet összeállítani, csak azt kell megtanulni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni.

Szerencsére már számos liszt-, gabonaalternatíva áll rendelkezésünkre. Kenyerekből, péksüteményekből és tésztákból több gyártó is készít gluténmentes változatot, érdemes először kisebb mennyiséget venni mindegyikből, amíg kitapasztaljuk, hogy melyik az, amelyiket szívesen fogyasztja. A készételek: felvágottak, májkrém, édességek stb. közül csak azokat vásároljuk meg, amelyek garantáltan gluténmentes jelöléssel vannak ellátva. Ez igazolja ugyanis, hogy az adott élelmiszer gyártás közben sem szennyeződött gluténnal.

Vásárlás előtt mindig figyelmesen olvassa az élelmiszerek, ételek címkéjét!

A glutén a 14 jelölésköteles allergén egyike. 2014. december 13-ától nemcsak az előre csomagolt élelmiszereken, hanem a nem előre csomagolt, a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben, vendéglátásban (pl. étlapokon) is fel kell tüntetni.

Praktikus tanácsok az első lépésekhez

A diagnózis után érdemes szakember segítségét kérni az étrend összeállításához. A dietetikus gyakorlatias tanácsokat is tud adni az egyes lisztfajtákkal, főzési praktikákkal kapcsolatban. Rántáshoz, sűrítéshez jól használható a már sok konyhában ismert, használatos rizs-, kukoricaliszt vagy a burgonya- és kukoricakeményítők is.

Nagyobb gondot a kelt tészták, sütemények készítése szokta okozni, hiszen ezekből a lisztekből hiányzik a glutén, mely a kész pékáru rugalmasságát adja. Ebből kifolyólag a gluténmentes lisztek másként viselkednek; a kész sütemények keményebbek, hamarabb kiszáradhatnak. Erre is több praktika létezik, érdemes több lisztkeveréket is kipróbálni, de jól bevált módszer, ha például útifűmaghéjat adunk a liszthez, mely ruganyosabb állagot kölcsönöz a tésztának.

A gyerek nem egyformák, másként fogadják az új ízeket is. A gluténmentes konyhában ismert és kedvelt még a kókusz-, mandula-, gesztenye-, hajdina-, cirok-, szezámmagliszt és ezek keverékei is, érdemes ezekkel is kísérletezni.

Teljes étrend, gluténmentesen

A gluténmentes étkezés szabályainak megismerése után már látható, hogy ez az étrend sem egyoldalú és nem a lemondásokról szól. Mindent el lehet készíteni, a megfelelő alapanyagokat használva. Ez nem megy egyik napról a másikra, sok kísérletezést igényel, az édesanyák gyakran érzik úgy, hogy újra kell tanulniuk főzni, hiszen a bevált receptek az új alapanyagokkal egész másként működnek. Idővel azonban ezt pontosan ki lehet tapasztalni és meglesznek a kicsi ízlésének megfelelő, bevált receptjeink.

Egy „kis bűnözés” sem fér bele!

Nagyon fontos, hogy aki cöliákiás, a diétát egy életen át tartania kell! A glutén fogyasztása nem minden lisztérzékeny betegnél okoz tüneteket – figyelmeztet Szarka Dorottya. Lehet, hogy semmilyen tünete nincs, a gyermek nem panaszkodik, hogy fáj a hasa, nem puffad, hasmenése sincs, de a szervezetében látható jelek nélkül is zajlik a glutén romboló hatása, melynek a súly- és magasságfejlődés elmaradása, felszívódási zavarok miatti tápanyaghiány is lehet a következménye.

Fontos kiemelni, hogy cöliákia esetén is kiemelten fontos a változatos, kiegyensúlyozott - és természetesen gluténmentes! - étrend biztosítása a gyermek számára, hiszen megfelelő testi, szellemi fejlődését ezáltal tudjuk garantálni!

Bőrtünetek és hasfájás

Ételallergia már csecsemőkorban is jelentkezhet, anyatejes és tápszeres babáknál egyaránt. Előbbi esetben az anyatejjel átjutó allergén fehérjék váltják ki a tüneteket, utóbbi esetben a tehéntej alapú tápszerek okozzák a panaszokat. Az ételallergia leggyakoribb jelei a bőrtünetek – kiütések, ekcéma, bőrpír – puffadás, hasmenés, véres széklet és hasfájás, ami miatt a kicsi sírósabb, nyugtalanabb lehet napközben.

Nyugtalanul alszik, gyakran felsír?

Kevésbé ismert, hogy az ételallergia a kicsi alvását is megzavarhatja, ám a betegeim közt több ilyen esettel is találkoztam – számol be tapasztalatairól a Budai Allergiaközpont főorvosa. Természetesen a csecsemők több okból is gyakran felsírhatnak éjszaka: ehhez elég egy nagyobb zaj, ha túl meleg vagy hideg a szoba, ha a ruhája esetleg begyűrődött és valahol nyomja, de még az időjárás változásai is hatással lehetnek rá. Ha azonban az ébredések többször ismétlődnek és hosszabb időn – heteken keresztül – is előfordulnak, akkor érdemes ételallergiára is gyanakodni.

Hogyan kezelhető csecsemőknél az ételallergia?

Tápszeres csecsemőnél a tápszer cseréje: extenzíven hidrolizált tápszer vagy súlyosabb allergiás tünetek esetén is hatásos aminosav tápszer adása megoldja a problémát, anyatejes csecsemő esetén azonban az édesanyának kell diétáznia. 1-2 hét diéta után már látható változás, ha valóban ételallergia okozta a kicsi tüneteit, akkor azok ennyi idő alatt rendszerint megszűnnek. A diétát ezt követően tartani kell, majd bizonyos idő elteltével meg kell próbálni a szoptató anyának visszatérni a normál étrendre. Tápszeres babák esetében pedig életkortól és tünetektől függően kíséreljük meg a tejtartalmú normál étrend óvatos bevezetését. Amennyiben továbbra is jelentkeznek az allergiás tünetek, akkor a diétát folytatnia kell, de remélve, hogy a gyermek kinövi a tejallergiáját, 6 hónap után ismét próbálkozunk a tejtermékek adásával.

A diétát szigorúan kell tartani!

Dr. Polgár Marianne előadásában arra is kitért, hogy az ételallergiás gyermek diétája során ügyelni kell arra, hogy a szülők csak a kezelőorvos, a védőnő vagy a dietetikus által javasolt étrendet kövessék. Nagyon fontos a rejtett allergének kerülése – a késztermékek csomagolásán vastag betűvel kiemelve található allergének. Tejallergiás gyermeknek nem javasolt a szójaalapú tápszer, és szójatej sem, mert gyakran másodlagos allergiát okozhat, illetve hogy más állat – juh, kecske - tejével se helyettesítsük a tehéntejet. Az ételallergiás gyerekek érzékenysége különböző, súlyos allergia esetén például már az is tünetet okozhat, ha anyuka sajtot evett és utána puszit ad a kicsinek, akinek az arcán rövid időn belül meg is jelenik a csalánkiütés.

A népnyelv általában „pókhasúnak” nevezi azokat a kisgyermekeket, akiknek a hasa feltűnően elődomborodik, végtagjaik a testükhöz képest vékonyak. Ezeket a külső jeleket legtöbbször hasfájás, gyakori, nagy mennyiségű széklet ürítése is kíséri. Ilyen gyermekek esetében az elfogyasztott ételek felszívódásának, hasznosulásának zavara áll fenn, aminek több oka lehet, de leggyakrabban lisztérzékenységre, másnéven cöliákiára lehet gondolni. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus betegség korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Autoimmun betegség

A cöliákia a gabonafélék, a búza, árpa, rozs, zab glutén frakciójának fogyasztása kapcsán kóros immunválasz következtében kialakuló autoimmun betegség. Cöliákia esetén a szervezet nem tudja feldolgozni a gluténtartalmú ételt, a nem megfelelően lebontott gluténnal szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek felszaporodása elsősorban a vékonybél gyulladását váltja ki, ami a bélbolyhok pusztulását okozza, de egyéb szervekben is gyulladásos elváltozásokhoz vezet. Mivel a felszívódás a bélbolyhokon keresztül történik, így ezek pusztulása okozza az alapvető tápanyagok és vitaminok felszívódásának hiányát, aminek a következménye a lesoványodás, és a bélben zajló gyulladás felelős a puffadt „pókhasért”.

Gyakran a gyerek az első a családban

A cöliákia kialakulásának kockázatát növeli a családi halmozódás: amennyiben a szülők, nagyszülők közt előfordul cöliákia, a gyermeknél is nagyobb a betegség megjelenésének esélye. Ha valaki cöliákiás és gyermeke születik, javasolt a gyermeknél elvégeztetni a genetikai vizsgálatot. Ez azonban csak arról ad információt, hogy a gyermek hordozza-e a cöliákia kialakulásáért felelős gént. Azt is tudni kell, ha a vizsgálat pozitív, az még nem jelent betegséget, a gyereket nem kell diétáztatni, normál étrend mellett figyelni kell, hogy megjelennek-e nála a betegség tünetei, vagy sem. Persze olyan eset is adódhat, hogy a családban korábban senkinél nem diagnosztizáltak cöliákiát, a gyermek az első, akinél kiderül a betegség. Ilyenkor elvégezzük a szülők szűrését is – magyarázza dr. Polgár Marianne - és rendszerint ki is derül, hogy egyikőjük hordozó, vagy a csendes cöliákia típusába tartozik, vagyis semmilyen tünetei nem jelentkeztek, de a gyomortükrözés során igazolható a bélbolyhok károsodása.

Kövérnek nézik, valójában éhezik

A cöliákia tünetei gyermekkorban először rendszerint a gluténtartalmú – búza, árpa és rozs – ételek bevezetését követően jelentkeznek. A babakekszek, babapiskóta, kiflicsücsök, a gabonatartalmú pépek mind tüneteket okozhatnak, függetlenül attól, hogy az egészségesebb, teljes kiőrlésű változatot adjuk a gyermeknek vagy sem. A glutén ugyanis egyaránt megtalálható minden ételben, ami búzát, árpát, rozst és nem igazoltan (a csomagoláson jelölten) gluténmentes zabot tartalmaz. A cöliakia kezdetben enyhébb tünetekkel jelentkezhet, a kicsi először rendszerint hasfájós lesz, puffad, hasmenése jelentkezik. Nyűgösség, kedvetlenség, levertség is jellemző. A bélbolyhok károsodása okozta felszívódási zavar miatt első jel lehet a vérszegénység kialakulása, súlyosabb formában már fogyás, a fejlődés elmaradása, a súly stagnálása is megjelenik. Egy idő után - ami egyénileg különböző lehet, és függ a fogyasztott glutén mennyiségétől is - a cöliákiás gyerekek a puffadt hasú, éhező gyerekekre hasonlítanak, hiszen valójában éheznek, változatlan étkezés mellett is fogynak és a rossz felszívódás miatt tápanyaghiányuk van.

Nem növi ki, csak élethosszig tartó diétával kezelhető

Ha bebizonyosodik, hogy a gyermek tüneteinek hátterében valóban cöliákia áll, akkor gluténmentes diétával lehet megszüntetni a panaszokat és megelőzni a további állapotromlást. A diétát nagyon komolyan kell venni és egy életen át kell tartani, hiszen még ha nem is minden esetben okoz „látható” tüneteket, hasfájást, hasmenést az autoimmun folyamat akkor sem szűnik meg, a bélbolyhok károsodása bekövetkezik, ha a gyermek ismét gluténtartalmú ételt fogyaszt.

A cöliakia korai felismerésének jelentősége

A „pókhas” kialakulása már komoly bélboholy károsodásra utal, ezért a tartósabban fennálló hasmenés, a puffadtabbá váló has, az evési zavarok, vagy vashiány esetén a cöliákiára speciális laboratóriumi vérszérum vizsgálat elvégzése javasolt, a cöliákia korai felismerése, a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése és a minél korábbi kezelés elkezdése érdekében.