Az Egyesült Államokban a több mint 50 millió embert érintő, különböző allergiás kórképek a hatodik helyet foglalják el a krónikus betegségek listáján. A kutatók évek óta keresik a betegség kialakulásának okait, és megelőzésének lehetőségeit. Egy friss vizsgálat alapján tűnik, hogy fontos tényező lehet a születés ideje is.

Az allergiás betegek száma az 1950-es évektől kezdődően folyamatos emelkedést mutat, ám kétségtelen, hogy az utóbbi 20 évben drasztikus növekedés figyelhető meg nem csak az Államokban, hanem világszerte– mondta el dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Jelenleg a hazai lakosság egyharmada érintett az allergiás betegség valamilyen formájától, a prognózisok szerint ez a szám tovább emelkedik majd a következő években is.

Egy korábbi, 2015-ös kutatás már összefüggést állított fel 55 betegség kialakulása és a születés időpontja közt. A Journal of the American Medical Informatics Association közlése szerint is az őszi és a téli hónapokban születettek betegesebbek, a tavaszi és nyári születésűekhez képest. A légúti betegségek közül az asztma a szeptemberben, az akut bronchitisz pedig a novemberben világra jötteket veszélyezteti inkább. Az Allergy folyóiratban most megjelent vizsgálat is hasonló eredményre jutott, az allergiás betegségek vonatkozásában. A DNS-metilációt 367 résztvevőnél, teljes vér epigenom-szintű vizsgálattal feltérképező kutatás szerint, ekcéma jóval gyakrabban fordul elő az őszi születésűek körében, mint a tavasziaknál.

A kutatók azonban nem javasolják, hogy a gyermeket vállaló párok, mintegy egészség-horoszkópként a születés várható időpontjához igazítsák a fogantatás időpontját. További vizsgálatok szükségesek az összefüggések megértéséhez, illetve annak feltérképezéséhez, hogy az azonos évszakok, akár évenként is igen eltérő időjárása, miként befolyásolhatja a betegségek későbbi megjelenését.

Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy az allergiás betegség kialakulásával kapcsolatban már több teória is született. Ismerjük a higiéne-hipotézist, miszerint a túlzott tisztaság miatt nem tud megfelelően fejlődni az immunrendszer, és ezért leszünk egyre többen allergiásak. Több kutatás első helyen említi az anyatejes táplálás prevenciós szerepét. Azt is tudjuk, hogy a légszennyezettség és a magas allergénterhelés a korai években – penészes, poratkás gyerekszoba - is egy olyan tényező, amely elősegítheti a tünetek megjelenését, ám ez ideáig úgy tűnik, hogy a főszerepet mégiscsaládi örökségünk játssza. „Egy allergiás szülő esetén 30, két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermek is allergiás lesz. A gyermek azonban nem magát a betegséget, hanem a hajlamot örökli, ezért fontos a környezeti tényezők szerepe.”

Az első életévekben megjelenő ekcéma befolyásolhatja a későbbi életszakaszokban jelentkező lelki- és magatartásproblémákat. – erre a megállapításra jutottak müncheni tudósok, miután 1995 és 1998 között közel 6000 gyermek kórtörténetét tanulmányozták.

A Journal of Allergy and Clinical Immunology című szaklapban megjelent publikáció szerint azok a gyermekek, akik az első két évükben szenvedtek az ekcémától, tízéves korukra nagyobb valószínűséggel bajlódtak pszichológiai (ezen belül is érzelmi) problémákkal, mint azok a kortársaik, akik nem találkoztak a korai ekcémával.
Dr. Joachim Heinrich, a müncheni Institute of Epidemiology of Helmholtz Zentrum munkatársa szerint ebből a szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy a gyerekek az első két évükben találkoztak-e ezzel a betegséggel.

A kutatók a vizsgálatok során részletesen dokumentálták a gyerekek családtörténetét, adatokat gyűjtöttek a 10 éves kori lelki egészségükről és érzelmi állapotukról, és információkat a mindennapi életükről. A felbukkanó betegségekről is tájékozódtak, különösen az ekcémára, az asztmára, a szénanáthára, a stressztűrő képességre és a viselkedési eltérésekre fókuszálva.
Az ekcémáról érdemes tudni, hogy nem fertőző betegség, amelynek fő tünete a hámló, viszkető bőr, és a leggyakoribb bőrbetegségnek nevezhető a gyerekek és a serdülők körében. Az ekcémás gyerekeknek pedig nagyobb az esélye arra, hogy később szénanáthával és allergiás asztmával is szembe kelljen nézniük. Ezen felül meglehetősen széles a másodlagos tünetek spektruma is, mint például az alvászavar.

„Arra gyanakszunk, hogy éppen a másodlagos szimptómáknak van hatásuk a gyerekek későbbi pszichikai problémáira.” – nyilatkozta Dr. Joachim Heinrich. Éppen ezért a tanulmány szerzői javasolták, hogy az ekcémát úgy dokumentálják, mint a későbbi lelki, érzelmi zavarok lehetséges rizikófaktorát, még akkor is, ha az alapbetegség alábbhagy és eltűnik a gyermekkor során.

Forrás: Schmitt J, Apfelbacher C, Chen C-M, Romanos, M, Sausenthaler, S, Koletzko S, Bauer C-P, Hoffmann U, Krämer U, Berdel D, von Berg A, Wichmann H.-E, Heinrich J. Infant-onset eczema in relation to mental health problems at age 10 years: Results from a prospective birth cohort study (GINIplus). Journal of Allergy and Clinical Immunology, 125 (2010), 404-410

Asztmás és ekcémás férfiak körében, az immunrendszer túlműködésének következtében csökken bizonyos daganatos betegség kialakulásának kockázata.-állítja az Annals of Allergy, Asthma & Immunology lapban közölt kutatás.

Az allergia a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése, túlérzékenységi reakció. Az allergiás betegségek számos formában jelentkezhetnek. A legismertebb és leggyakoribb kórképek a szénanátha, ekcéma és asztma.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia tudományos folyóiratában megjelent vizsgálat alapján azonban a számos kellemetlen allergiás tünet mellett az immunrendszer túlműködése fontos szerepet játszik a férfiak körében gyakran jelentkező daganatos betegségek kivédésében is.

A hét éven át tartó, közel 4000 résztvevő bevonásával végzett vizsgálatok során kutatók megállapították, hogy az asztmás férfiaknál a gyomorrák, az ekcémás páciensek körében pedig a tüdődaganat kialakulásának veszélye csökkent.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek annak érdekében, hogy feltárják az összefüggés okát és pontosan meghatározzák, az immunrendszer fokozott működése milyen módon nyújt védelmet a daganatos betegségek e két típusa ellen.

Forrás: American College of Allergy, Asthma and Immunology (ACAAI)