Ételallergia esetén speciális diétára van szükség

Az ételallergia változatos tüneteket okozhat: a hasfájás, hasmenés, véres széklet mellett van, akinél bőrszárazság, ekcéma vagy légúti panaszok – például orrfolyás, tüsszögés – jelzi kisgyermekkorban a betegséget. A diagnózist követően a szülők egyre inkább beletanulnak, hogy milyen mentes ételeket tudnak vásárolni és otthon készíteni, emellett a gyermeknek a bölcsődében, óvodában is a diéta szerint étkezést kell, hogy biztosítsanak. A diéta mellett a gyerekek többségénél nagyjából 3 éves korukra megszűnnek az allergiás tünetek. Ilyenkor vissza lehet vezetni a korábban problémát okozó összetevőt a gyermek étrendjébe.

Hogyan kezdjük?

A visszavezetés kapcsán azt szoktuk javasolni, hogy először inkább ételekhez adjuk a tejterméket, tojást, például tejföllel habart ételből egyen a gyermek egy kis kanállal, és ha nincs tünet, akkor a következő napon is nagyjából 1 kanálnyi mennyiséggel próbálkozzunk – tanácsolja Sasvári-Szekeres Anita. Ha továbbra sincs tünete, akkor növelhetjük a mennyiséget. A mértékletesség és a fokozatosság azonban fontos, hogy ne terheljük meg hirtelen nagyobb mennyiségű allergénnel a szervezetét.

Mit tegyünk, ha tünetek jelentkeznek?

Ha a kicsinél a korábbi allergiás tünetekhez hasonló panaszok jelentkeznének: hasfájás, hasmenés, puffadás, bőrtünetek, légúti panaszok, akkor ne próbálkozzunk tovább, hagyjunk időt a szervezetének, amíg ténylegesen „kinövi” az allergiát. A helyzetet nehezíti, hogy az allergiás tünet van, hogy napokkal később jelentkezik – főleg ekcéma esetében. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor inkább egyeztessünk a gyermek kezelőorvosával a további teendőkről.

A diagnózis utáni első sokkhatást követi a másik, amikor az ételallergiás ember találkozik a környezete reakciójával. Az érintett, aki addigra már alaposan körbejárta a témát, nem érti, hogy a többiek hogyan lehetnek ennyire tájékozatlanok, vagy akár tapintatlanok a diétáját illetően. Az előttünk álló ünnep, a rokonlátogatással egybekötött ebédek és vacsorák időszaka kapcsán Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával a speciális diétát tartók nehézségeiről beszélgettünk.

Az egészséges átlagember nem tudja, melyik szó mit takar

Ételallergia, ételintolerancia, tejfehérje, laktóz és glutén – az átlagember szótárában ritkán előforduló kifejezések, ám annál többet mond annak, akinek valamilyen okból kifolyólag kerülnie kell egy vagy több összetevőt. Ezeket valóban csak akkor tanuljuk meg, ha a diéta miatt szükségünk van rá, hogy akár a készételek csomagolásáról, akár a főzéshez alapanyagok vásárlása során tájékozódni tudjunk, hogy mi az, amit fogyaszthatunk. Ilyenkor az ember teljesen más szemmel válogat a boltok polcain, mint korábban. Már nem a régi kedvenc, vagy az éppen megkívánt, esetleg akkor épp akciós termék fog a kosárba kerülni, hanem kizárólag az, amit a diéta megenged, a számunkra tiltott összetevőt nem tartalmazó termék.

Szegény, akkor te semmit nem ehetsz!

A család részéről jólesik ilyenkor minden támogatás, elsőként az, ha nem sajnálattal, hanem érdeklődéssel fordulunk a diétázó felé. Javasolni szoktam, hogy a diétás tanácsadásra hozzák magukkal azt a családtagjukat is, akiről úgy gondolják, hogy fontos, hogy ő is részletes képet kapjon a diéta részleteiről – mondja Sasvári-Szekeres Anita. Ő lehet a férj, feleség, de gyerekek esetében például a felügyeletbe besegítő nagymama, akinek szintén fontos tudnia, hogy miért nem eheti mostantól uzsonnára a kedvenc kekszét az unokája, vagy miért kell mostantól bizonyos szabályokat betartani a konyhában. A közelgő ünnep kapcsán ezek a kérdések még inkább előkerülnek, az alábbiakban ezért összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló tévedéseket.

1. Nem csak a tejben van tej

A tejmentes diéta nemcsak a dobozos tej lecserélését jelenti növényi „tejekre”, hanem mindent mellőzni kell az étrendből, ami tejet, vagy tejszármazékot tartalmaz. Tejfölt, tejszínt, joghurtot, kefírt, vajat sem használhatunk a sütés-főzés során, sőt a margarinok közül is csak azt, aminek az összetevői közt nem szerepel tejszármazék. Ezeket növényi készítményekkel – kókusz-, rizs-, zabtejszín – lehet helyettesíteni. Fontos tudni, hogy a késztermékek: pékáruk, kekszek, ropi, csokoládék, felvágottak is tartalmazhatnak tejet!

2. Az is gond, ha csak egy kicsi van benne

Ha a recept szerint mindössze 2dl joghurtot használtunk is fel a 12 szeletes tortához, amiből az allergiás egy szeletet eszik, vagy csak 2 kanál búzaliszttel készítjük a rántást, az számunkra kevésnek tűnhet, az ő szervezete azonban nem így érzi, ezt fogadjuk el. „Enyhébb” esetben órákig-napokig tartó hasfájást, görcsöket és puffadást okozunk neki, súlyosabb esetben akár életveszélyes, sürgősségi ellátást igénylő reakció is kialakulhat.

3. „Nyomokban tartalmazhat”

Vannak, akiknek nemcsak azokat a termékeket kell kerülniük, ahol az allergén (amit a diétában mellőznie kell) az összetevők között szerepel, hanem még a „nyomokban tartalmazhat” feliratú készételeket sem fogyaszthatják, mert attól is tüneteik vannak. Ilyen kényes kérdés az elkészített ételek tálalása is. Ha végig odafigyeltünk: allergénmentes alapanyagokat vásároltunk, amik a főzés során sem érintkeztek a család többi tagjának készített ételekkel, akkor a tálalásnál se kövessük el azt a hibát, hogy egy tálcán, egymás mellé téve szervírozzuk például a mentes és a sima panírral készült rántott húst. A nagy gonddal készített mentes étel a tálalás során is szennyeződhet (allergén kerülhet rá) és sajnos ez is épp olyan tüneteket okozhat, mint a normál panírral készült hús elfogyasztása.

4. Nem eszel liszteset? De te is lisztből sütöd a kenyered!

Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia: más a nevük, de a diéta azonos: az érintettek nem fogyaszanak glutént, pontosabban olyan gabonát, amiben ez a fehérje megtalálható. A diétában kerülendő a búza, a rozs és az árpa, zabból csak az igazoltan gluténmentes változat fogyasztható. Emellett ugyanúgy sütnek-főznek, például rizs-, kukorica-, hajdina-, cirok-, mandula, kókusz vagy köleslisztből, de léteznek gluténmentes céllisztek is, ezek már eleve olyan összeállításban kerülnek a polcokra, hogy viszonylag egyszerűen (víz, tojás, cukor hozzáadásával) sütemény, nokedli vagy kenyér készíthető belőlük.

5. Ez nekem túl bonyolult!

Akinél a speciális étkezés nem a mindennapok része, nincsenek meg a jól bevált receptjei vagy nem érzi biztonságosnak – allergénmentesnek – a konyhát a főzéshez és úgy dönt, hogy inkább nem kockáztat, akkor vegyen bátran kész terméket! Ma már a legtöbb boltban elérhető – vagy webshopokból rendelhető – az adott diétának megfelelő allergéntől mentes sütemény, keksz, nassolni való. Biztos lehet benne, hogy a mentesen étkező vendégnek ez a figyelmesség is jól fog esni.

A tejallergia egyike a leggyakoribb gyermekkori allergiáknak. A gyerekek többsége a harmadik születésnap környékére kinövi a betegséget, ám az addig tartó időszakban sok kérdés felvetődik a szülőkben. Ezekről beszélgettünk Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával.

Anya diétázik, vagy tápszert cserélünk

Tejallergia tápszeres csecsemőknél és anyatejes babáknál egyaránt előfordulhat, utóbbi esetben az anyatejjel átjutó tejfehérje okozza a panaszokat. A tejallergiára jellegzetes tünetek - hasfájás, puffadás, véres széklet, hasmenés, kiütések, ekcéma - hívják fel a figyelmet. A felsorolt panaszokkal gyermek gasztroenterológus foglalkozik, ő állapítja meg a diagnózist. Amennyiben bebizonyosodik a tejallergia, tápszeres babáknál a tápszer cseréjével (ún. speciális gyógyászati célra szánt tápszer adásával), anyatejes csecsemőnél az anya tejmentes diétájával tudjuk kezelni a tüneteket.

A tápszerek minden szükséges tápanyagot biztosítanak a fejlődéshez

A tápszert életkor szerint adagoljuk, a már nem anyatejes kicsiknél, egy éves korig naponta fél litert javasolt elfogyasztaniuk, ezzel biztosítani lehet minden szükséges tápanyagot, fehérjét és vitaminokat, ami ebben az életkorban a fejlődéshez szükséges. „A tápszerekből több típus is létezik, ezek nemcsak nevükben, de ízükben is kicsit eltérőek, így az a tapasztalat, hogy idővel mindenki megtalálja a gyermeke számára megfelelőt. Egy éves kor után szoktuk javasolni, ha a kicsi nem fogyasztja szívesen a tápszert, próbáljuk meg vaníliával, karobporral vagy fahéjjal ízesíteni.”

Növényi tejek: inkább csak főzéshez

A növényi tejek közül gyermekek számára leginkább a zabtej, illetve zabtejszín javasolható, ám mivel ezek tápértéke alacsonyabb, mint a tápszereknek, inkább csak sütéshez-főzéshez ajánljuk. A szójatejet viszont egyáltalán nem javasoljuk ebben az életkorban, mivel a tejhez hasonlóan erős allergén, emellett növényi hormonokat tartalmaz, amelyek megzavarhatják a fejlődést.

Iránytű a tejmentes élet útvesztőjében

Az első találkozás alkalmával általában megbeszélünk mindent, amit a gyermek adott életkorának megfelelő táplálkozásról tudni kell. Anyatejes baba estében is sok kérdés adódik, hiszen ilyenkor az anyának kell tejmentesen étkeznie. Megbeszéljük, hogyan lehet a főzési szokásokat átalakítani praktikusan annak érdekében, hogy a szoptatás ideje alatt ne jelentsen sem időben, sem anyagilag nagy megterhelést a tejmentes étkezés. Beszélünk a készételekről is: mire figyeljünk a csomagoláson, milyen termékekben – például pékárukban, kekszekben, felvágottakban – fordulhat elő tejszármazék és ezeket milyen néven találjuk meg.

Keresztallergiák és felmerülő kérdések

Az első találkozáson kapott tanácsok jó alapot jelentenek az elinduláshoz, ám a későbbiekben több kérdés, probléma adódhat. Tejallergia esetén gyakori például a keresztallergia: a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, a citrusfélék és a tojás fogyasztása is. Bármilyen tünet merül fel, táplálkozási napló vezetését szoktam kérni a szülőktől – magyarázza Sasvári-Szekeres Anita. Ebben felírják az egyes étkezésekre fogyasztott ételeket, és azt, hogy jelentkezett-e bármilyen tünet utána. Néhány hét alatt így jó eséllyel be tudjuk azonosítani, hogy milyen összetevők okoznak panaszt, megbeszéljük, hogy mivel tudjuk helyettesíteni, így elkerülhetjük a felesleges diétás korlátozásokat is.

Mi történik, ha 3 éves korára nem növi ki a tejallergiát?

A diétát egészen a tünetek megszűnéséig tartani kell. Ennek megállapítására a gyermek gasztroenterológus javaslatára, az általa megadott időpontban és módon vissza kell majd vezetni a tejet a gyermek étrendjébe és figyelni, hogy jelentkeznek-e a tünetek. Egyénenként változó, hogy hogyan reagálnak a gyerekek, de 3 éves korukra 80 százalékuknál általában megszűnnek a tünetek. Ha mégsem növi ki erre az időre a tejallergiát, akkor megbeszéljük az életkornak megfelelő további diétás tervet – kalcium és fehérje pótlás -, mert a tejmentes étkezést folytatni kell. A speciális tápszer felírására a gyermek 6 éves koráig van lehetőség, ha szívesen fogyasztja, akkor ezt figyelembe véve alakítjuk ki az étkezését.