A tavaszi változékony időjárás miatt könnyebben megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Ellenőrizze a tüneteit!

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa szerint fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek felismerjék. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis nemcsak a panaszok mérsékelhetők, hanem a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető. A következő táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzőek.

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő készítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és április közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát, az időjárás függvényében február végétől- március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr.Balogh Katalin. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket. Ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomon kövessük az aktuális pollenjelentést és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia, mely a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében - a panaszokat.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Az asztmások mellett a COPD-s betegek panaszai is felerősödhetnek a napokban gyakori esőzések hatására. A párás levegő mellett az időjárási frontok, a hideg, vagy a szeles idő is kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegek állapotát.

Több okból is erősödhetnek a tünetek

A légnyomás- és hőmérsékletingadozás, a levegő páratartalmának hirtelen megemelkedése az egészséges szervezetre is hatással van, a krónikus betegséggel élőket azonban még inkább megviseli. Az asztmában és más krónikus légúti betegségben szenvedő betegek is gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre.

• Asztmás betegeknél a hideg levegő gyors belélegzése – például szabadban végzett sportok esetében – könnyen rohamot provokálhat. Gyermekek esetében erre fokozottan figyeljük, mivel a fiatalabb korosztályban sokszor ez az asztma első tünete.
• Szeles időben a pollenszám különösen magas lehet, így az allergiás légúti betegségekben szenvedők tünetei fokozódhatnak.
• COPD-s betegeknél a túl hideg és a meleg, párás levegő egyaránt kedvezőtlenül hat: a betegeket rendszerint kedvezőtlenül érinti a nedves légtömegek beáramlása is, gyakran már a front érkezése előtt tüneteik rosszabbodásáról számolnak be.
• Ne hagyatkozzunk kizárólag a pollennaptárra, kövessük nyomon az aktuális, napi pollenhelyzet alakulását is.
• Magas pollenkoncentrációt mutató napokon, vagy erősebb légszennyezettség mellett szintén erősödhetnek a légúti panaszok.
• Az arra érzékenyek számára lényeges, hogy nagyobb eső után a gombaspórák koncentrációja nő a levegőben.

Fontos a gyógyszerek beállítása!

Az információ már fél siker a megelőzéshez vezető úton, ezért elsődleges, hogy a betegek tudjanak arról, hogy panaszaik az időjárás hatására is változhatnak – mondta el dr. Potecz Györgyi. Természetesen a tünetek változása egyéntől függ, ezért fontos segítség a tüneti napló vezetése, melyben a betegek naponta feljegyzik állapotuk változásait. Itt minden egyéb körülmény is jó, ha szerepel: az adott napon végzett fizikai aktivitás, esetleg lelki megterhelés, étkezési szokások és időjárási változások. Mindezek összehasonlítása segítséget nyújt a megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához is, melynek köszönhetően a későbbiekben kivédhetők a hirtelen állapotromlással járó esetek.

Forrás: Budai Allergiaközpont