Egy holland kutatás hivatott azt kideríteni, milyen gyakran állhat felderítetlen asztma vagy COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) a középkorú vagy annál idősebb betegek hosszantartó köhögésének hátterében. Ennek érdekében 353, 50 feletti pácienst vizsgáltak, akik valamennyien jártak már a háziorvosuknál a köhögésük miatt, és nem tudtak róla, hogy asztmájuk vagy COPD-jük lenne.

Minden résztvevőt alávetettek egy széleskörű kivizsgálásnak, beleértve a tünetek megfigyelését, a spirométeres felmérést (funkcionális légzési diagnosztika) és egy teljesteset plethysmographyat (a légzés mechanikai paramétereit határozza meg). Minden így született eredményt megvizsgáltak egy, a COPD és az asztma kimutatására alkalmas szakértői panel segítségével.

A 353 beteg eredményei a következőképpen alakultak: 102 betegnél lehetett diagnosztizálni a COPD-t, közülük 14-nél ezen kívül még az asztmát is felismerték. 23-an bizonyultak kizárólag asztmásnak. A leghosszabb köhögéssel töltött időtartam 93 nap volt, átlagosan 40 napja köhögtek a résztvevők.

Mindebből tehát levonható az a következtetés, hogy azoknál az 50 feletti pácienseknél, akik tartós köhögéssel fordulnak a háziorvosukhoz, meglehetősen gyakori a felderítetlen COPD vagy az asztma.

Forrás: Br J Gen Pract. 2010 Jul;60(576):489-94.

3 Észak-európai városban tanulmányozta a belső környezet, az atópiás bőrbetegségek és az asztma összefüggését a European Community Respiratory Health Survey (ECRHS). Mivel a betegségek legkisebb mértékben Reykjavíkban (Izland) és Tartuban (Észtország) voltak jelen, a szervezet célja az volt, hogy összehasonlítsa e két város otthonainak környezetét a magasabb asztmás és atópiás problémákat mutató Uppsaláéval (Svédország). Egész pontosan szerették volna azonosítani azokat a faktorokat, amelyek megmagyarázhatják a különbséget.

129 főből álló, véletlenszerűen kiválasztott mintát vontak be a kutatásba, mindhárom város egyetemi központjából. A vizsgált személyek kitöltöttek egy kérdőívet, IgE-specifikus vértesztet és methacholine-tesztet végeztek náluk, és megvizsgálták a lakásuk belső környezetét.

Az eredményekből kiderült, hogy az atópiás betegségek 11,9%-ban voltak jelent Reykjavíkban, 35,5%-ban Uppsalában és 28,2 %-ban Tartuban. A macska terjesztette allergének is jóval alacsonyabb mértékben voltak kimutathatók Reykjavíkban, mint Uppsalában. Az izlandi város 41 vizsgált otthonának egyikében sem mutatták ki az atka jelenlét, míg Uppsala lakásainak 16%, Tartu otthonainak 72%- volt érintett.

Mindent összevetve a kutatók összefüggést találtak az asztmatikus tünetek és a macska allergénjei közt, valamint a penész és a bronchiális problémák közt. A 3 Észak-európai város közül Reykjavíkban volt a legkisebb az allergének, a penész és a baktériumok aránya, ami összefüggést mutat a lakáson belüli allergének kiváltotta problémák alacsony számával.

Forrás:Clin Respir J. 2009 Apr;3(2):85-94.