Korábbi vizsgálatok is igazolták, hogy a krónikus –akár 25 hónapon át is fennálló- csalánkiütéstól szenvedő páciensek szervezetében emelkedett IgE-szint mutatható ki. Izraeli kutatók most azt is megállapították, hogy az emelkedés mértéke miként függ össze a tünetek súlyosságával.

A vizsgálat során 203 páciensnél végezték el az IgE-szint mérését, majd a csalánkiütéses betegek eredményeit összehasonlították a nem atópiás kontrollcsoport adataival. A betegek 23,2 százalékánál enyhe, 33 százalékánál közepes, 43,8 százalékánál pedig súlyos mértékben jelentkeztek a tünetek.

A totál IgE érték a laborleleteken az allergiára való hajlamot jelzi. Ez az érték a vizsgált csoportban 69 résztvevőnél, míg a tüneteket nem mutató kontroll csoport 7 tagjánál volt különösen magas. A total IgE értéke különösen magasnak (93 százalék) bizonyult a közepes, vagy súlyos fokban csalánkiütéses tünetektől szenvedő résztvevők körében. A kutatók így arra a következtetésre jutottak, hogy a totál IgE érték jelentős megemelkedése csalánkiütéses betegek esetében összefügg a tünetek súlyosságával és időtartamával is.

Forrás: In.t Arch. Allergy Immunol. 2010 May 20;153(3):288-293.

Az Ulmi Egyetem kutatásai szerint feltételezhető volt, hogy az egyre elterjedtebb asztma és allergia kapcsolatba hozható az étrenddel, különösen a nyugati társadalmakban.

Az összefüggés kiderítése érdekében egy nemzetközi kutatást szerveztek 1995 és 2005 között, 20 ország 29 helyszínén. Több mint 50 ezer 8 és 12 év közötti gyermeket vizsgáltak ebből a szempontból, egyrészt egy szülők által kitöltött részletes kérdőív segítségével, másrészt 29 ezer gyermeknél elvégzett Prick-teszt elemzésével.

Az eredmények a következők lettek: A gyümölcsfogyasztás kapcsolatba hozható a nehézlégzés alacsonyabb jelenlétével mind a gazdagabb, mint a kevésbé tehetős államokban. Ugyanezt a tünetet szintén kevesebb gyermeknél figyelték meg, ha rendszeresen fogyasztottak halat, amennyiben a jóléti társadalmak lakói voltak. A többi ország gyermekeire az volt ugyanilyen hatással, ha főtt zöld zöldségeket fogyasztottak.

Összességében elmondható volt, hogy ha az étrendben nagyobb szerepet kap a gyümölcs, a zöldség és a hal, az az élet során alacsonyabb asztma hajlandóságot eredményez, míg éppen fordított összefüggés áll fenn a gyakorta „burgereket” fogyasztók esetében. Ugyanakkor egyik élelmiszert sem hozták kapcsolatba az allergiával. A gyümölcslevek és a gyümölcsök kivételével szintén nem találtak kapcsolatot az élelmiszerek és az atópiás nehézlégzés közt. A mediterrán diéta szerint összeállított étrend viszont mind a nehézlégzés, mind az asztma megjelenési arányát csökkentette.

Az eredmények tudatában tehát további bizonyítékok támasztják alá a zöldség, gyümölcs, hal és hidegen sajtolt olaj alapú mediterrán diéta jótékony hatását a gyermekekre a vizsgált szempontból is.

Forrás: Institute of Epidemiology, Ulm University, Ulm, Germany