A dohányzás visszaszorítását és a passzív dohányzás káros hatásainak megakadályozását célzó kampányok dacára, az aktuális dohányzási arányszámok világszerte növekednek. Holott a passzív dohányzás jónéhány fiziológiai rendszert – elsősorban természetesen a légzőrendszert – bolygatja meg, és hosszútávú hatásként erőteljesen roncsolja is.
Ennek különös jelentősége van a gyerekeknél, mivel a gyermekkori légzőrendszeri problémák áthúzódhatnak felnőttkorra is, ez pedig nagyfokú egészségromláshoz vezethet. Ennélfogva nem meglepő, hogy azok a gyerekek, akik kénytelenek elszenvedni a passzív dohányzást, akár méhen belül, akár születésük után, sokkal nagyobb eséllyel lesznek allergiások vagy asztmások. Természetesen a passzív dohányzás konkrét vizsgálata számos összetett ok miatt behatárolt, elsősorban nyilván etikai korlátok szabnak határt. Holott a passzív dohányzás hatásainak megismerése nagyon fontos lehet, mivel a dózis-függő hatások hosszútávon egyfajta alkalmazkodáshoz vezetnek, amely kitűnő táptalaj az allergia és az asztma számára. Az aktuális adatok azt mutatják, hogy a dohány kémiai és karcinogén alkotórészei erőteljes hatással vannak a gyerekek egészségére és megzavarhatják a normális biológiai fejlődést.
A passzív dohányzásnak hangsúlyozottan hatása van a légzési paraméterekre, amely jobban elősegíti az asztma és az állandó nehézlégzés kialakulását, mint más allergiák. Vagyis a passzív dohányzás előretörését mindenképpen meg kell állítani, és a kutatóknak olyan eljárásokat kell kifejleszteniük, amelyek éppúgy támogatják a dohányzás megszűntetését, mint ahogyan minimalizálják a méhen belül és a gyermekkorban elszenvedett passzív dohányzás roncsoló hatásait.
Forrás: Bentham Science Publishers 2009. december
