Egy német intézetben született tanulmány összefoglalja a legaktuálisabb tudnivalókat a farkasbab-allergiáról, a rejtett érzékenyítő faktorokról, a farkasbab (Lupin) és más zöldségek közti keresztreakciókról, és a saját IgE-t megkötő proteinekről.

Az 1990-es évek óta a farkasbab-lisztet más lisztfajták (főleg gabonából készült lisztek) kiegészítőjeként vagy helyettesítőjeként használják az EU számos államában. 1994-ben került napvilágra az első eset, amelyben az elfogyasztott farkasbab-lisztből készült tészta közvetlen allergiát okozott. Azóta csak növekszik az elfogyasztott vagy belélegzett farkasbab-liszt okozta problémák száma. Olyannyira, hogy az Immunológiai Társaságok Nemzetközi Egyesületének Allergén Nevezéktani Albizottsága a Lupinus angustifolius béta-conglutinját Lup 1-es allergén néven meg is nevezte. Ennek hatására a publikációk egyre inkább arra fókuszálnak, hogy a mogyoró-allergiás személyeknek nagy esélyük van arra, hogy a farkasbabra is erős allergiás reakciót mutassanak, a két növény közti keresztreakció eredményeképpen. Jelenleg az arány a már ismert zöldség (jórészt mogyoró) allergiás esetek és az újonnan diagnosztizált farkasbab-érzékenységi esetek közt 1:1.

Mindezek hatására egy 2000-ben született direktívát kiegészítve, 2006 decemberében a farkasbab és az abból készült termékek is felkerültek az EU allergén-élelmiszereket tartalmazó listájára. A cél mindenképpen az, hogy megakadályozhatóak legyenek a komolyabb következményekkel járó rejtett élelmiszer-allergiás reakciók, hiszen a betegek és az orvosok jelentős része még nincs tisztában azzal, hogy a farkasbab is potenciális veszélyforrásként jelenik meg az élelmiszer-allergiák palettáján.

Forrás: Molecular Nutrition & Food Research 2009. dec.