Javában tart a parlagfűszezon, sokan szenvednek allergiás tünetektől, melyeket antihisztaminok segítségével próbálnak enyhíteni. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt választunk. Bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak.

Tényleg álmosítanak?

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, - szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás - mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Nem mindegy, milyen tünetre, mit használunk

Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük. „Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, a betegséggel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering a köztudatban. A leggyakoribb tévedéseket tisztázzuk dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológussal, a Budai Allergiaközpont főorvosával.

Nem a széna okozza

A légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is szokás emlegetni. Ennek eredete Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy a széna okozza, innen kapta a nevét. Azóta már tudjuk, hogy vélhetően nem a széna maga, sokkal inkább a közte megbújó penészgomba spórák okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést, a szénanátha elnevezés azonban fennmaradt és napjainkban is használatos összefoglaló név, a pollenallergia tüneteire.

A méz hatásos ellenszer allergiára

Az elterjedt tévhit alapja, hogy a mézet virágporból készítik a méhek, így fogyasztása „deszenzitizáló” hatású, vagyis a szervezetet hozzászoktathatja az allergének elviseléséhez, így idővel a szénanáthás tüneteink is megszűnhetnek. Ez a felvetés azonban eleve téves, hiszen a méhek által összegyűjtött pollenek nem azonosak az allergiás tüneteket kiváltó, szelek szárnyán „közlekedő” allergén pollenekkel. Fogyasszunk bátran mézet, ha kedveljük az ízét, azonban ne várjuk tőle, hogy bármilyen hatást gyakorol az allergiánkra! Aki nem szokott mézet fogyasztani, ha elkezdi, lehetőleg fajtamézzel kezdje, ne vegyes virágmézzel, mert abba nagyobb valószínűséggel valamennyire belekerülhet allergén vagy keresztallergén.

Ne aggódj, majd elmúlik!

A leggyakoribb tévhit, sokan úgy gondolják, hogy az allergia átmeneti állapot, ami nem igényel különösebb kezelést, idővel magától is elmúlik majd. Ez annyiban igaz, hogy szezonális allergia esetén, ha a panaszainkat egy adott allergén növény pollenjei okozzák, akkor a virágzását követően természetesen nem jelentkeznek a majd a tüneteink. A következő évben azonban számíthatunk rá, hogy ugyan abban az időszakban újra megjelennek, kezelés nélkül pedig idővel egyre erősebb tünetetek, újabb allergiák és szövődményként asztma is kialakulhat.

Gyógyszert, majd ha tüneteim lesznek!

Az antihisztamin készítmények és szteroid orrspray-k is jobban kifejtik a hatásukat, ha nem várjuk meg, amíg tüneteink jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy ha valaki diagnosztizált allergiás beteg - allergia vizsgálat kimutatta, hogy pontosan mire allergiás - az tudja, hogy az allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Persze figyelni kell az aktuális pollenjelentést is, mivel ez az időpont az aktuális időjárás függvényében módosulhat. Ne várjuk meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, hogy tüneteink jelentkeznek. A gyógyszereket a pollenszórás kezdetekor kell elkezdeni használni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.

Nálam nem hatnak a gyógyszerek

Ha nem érezzük elég hatásosnak a gyógyszereket, annak több oka is lehet. Ilyenkor keressük fel kezelőorvosunkat, mondjuk el részletesen, hogy milyen tünetek zavarnak, és ő új típusú kezelést fog javasolni. A terápiát addig módosítjuk, amíg a beteg tünetei meg nem szűnnek – magyarázza dr. Potecz Györgyi. Előfordulhat, hogy a korábbi években jól bevált kezelést is módosítani kell. Ha nem érezzük elég hatásosnak az addigi gyógyszereket, jó ha tudjuk, hogy a legsikeresebb kezelés az immunterápiától várható, meghatározott pollenekre.

Az allergiás tünetek ellen több készítményt is bevethetünk, de ahhoz, hogy a kezelés hatásos legyen, tudnunk kell, hogy melyiket, milyen időpontban kell elkezdeni. Ha parlagfű allergiás és a tüneti kezelésnél hatékonyabb, tartós megoldást keres, már csak pár hete maradt a kezdésre!

Tüneti szerek

Az antihisztaminok elsősorban az enyhébb tüneteket szüntetik meg eredményesen. Az antihisztamint tartalmazó szemcseppekkel emellett jól enyhíthető a szemviszketés és vörösség. A szteroid orrspray csak receptre kapható, az orrnyálkahártya gyulladását csökkenti, segítségével az orrdugulás, orrfolyás kezelhető. Sokan tartanak a szteroid okozta mellékhatásoktól, ám ezek a készítmények csak nagyon kis mennyiségben tartalmazzák és a szteroid az orrnyálkahártyáról, helyileg szívódik fel.

Az antihisztaminokat és a szteroid orrspray-t akkor kell lekezdeni, amikor tüneteink még nincsenek, de az aktuális pollenjelentés alapján az allergén növény pollenjei már megjelentek a levegőben. A tüneti szereket addig kell szedni, amíg az allergén növény pollenszórása meg nem szűnik.

Allergén immunterápia

Az antihisztaminok és szteroid orrspray a tünetekre, az allergén immunterápia az allergiát kiváltó okra hat, tehát az immunrendszer működését befolyásolja. Megszünteti a túlérzékenységet, a kezelés hatására a korábban tüneteket okozó allergén növény pollenjeinek jelenléte a levegőben nem okoz majd panaszokat. Az orr- és szemtünetek terén már a kezelés első évében jelentős javulás tapasztalható. Az immunterápia során a hatóanyagok a szájnyálkahártyáról szívódnak fel, a beteg tabletta vagy cseppek formájában szedi az allergén higított kivonatát. A készítményeket naponta egyszer kell alkalmazni.

Az allergén immunterápiát az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal kell megkezdeni, így parlagfű allergiások esetében már csak május végéig, június elejéig van erre lehetőség. A kezelést minden szezonban meg kell ismételni, három éven keresztül. Ezáltal 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el, ám a tünetek már a kezelés első évében is jelentősen csökkennek.

Melyik kezelést válasszam?

Az allergén immunterápiát egyre többen választják, dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa szerint elsősorban az alábbi okokból döntenek mellette:

- ha a beteg az orrdugulás miatt képtelen nyugodtan aludni, nem tudja magát kipihenni allergiaszezonban;

- a szokásos tüneti szereket már nem érzi elégségesnek, vagy rendszeresen sportol, munkájából adódóan sokat tartózkodik a szabadban vagy olyan környezetben, ahol az allergén nagy koncentrációban van jelen;

- elege van az évről évre jelentkező tünetekből.

A hosszútávú előnyök kapcsán meg kell említeni azt is, hogy a jelenleg elérhető allergiaellenes kezelési módok közül egyedül az immunterápia képes megelőzni, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg, vagy szövődményként asztma alakuljon ki.