A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.

Rossz higiéniás viszonyok

Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel, vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs, vagy zöldség, félig átsült húsok, halak, vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget.

Jellegzetes tünetek

Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik, ilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására lehet szükség a kiszáradás kezelésére.

Probiotikumok a megelőzésért

A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező hatással bírnak. A szervezetbe jutva, a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését. A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebo kontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: a probiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.

Hetekkel az utazás előtt érdemes készülni!

A megfelelő védelem kialakításának érdekében a legjobb, ha kúraszerűen alkalmazzuk a készítményeket, átlagosan 3 hónapig. A legjobb, ha szimbiotikumot választunk, amikor probiotikus kúrát kezdünk. A szimbiotikumok azok a készítmények, melyek prebiotikumokat – a probiotikumok táplálékát - és probiotikumokat is együttesen tartalmaznak. Táplálkozásunkkal is fokozhatjuk a hatást: a tejtermékek közül a joghurtok tartalmaznak probiotikumokat a legnagyobb mennyiségben. Mivel a probiotikumok természetes társai, kísérői életünknek, így a folyamatos, mindennapos fogyasztás sem okoz semmiféle kárt a szervezetünkben.

Egyre többen tapasztalnak kellemetlen tüneteket tejcukor, vagyis laktóz tartalmú ételek fogyasztása után. Ha rendszeresen hasfájás, hasmenés, puffadás jelentkezik, jobb mielőbb kivizsgáltatni a panaszokat, ám bizonyos gyógyszerek szedése esetén lehet, hogy jobb, ha mégis várunk ezzel.

A laktóz a tejtermékekben található tejcukor, amely az arra érzékenyeknél kellemetlen tüneteket okozhat. Ha valakinél a laktózt lebontó laktáz enzim valamilyen okból nem termelődik a szükséges mennyiségben, akkor a tejcukrot a szervezete nem tudja megfelelően lebontani, ez okozza a panaszokat – tudtuk meg dr. Csikós Dóra belgyógyász, gasztroenterológustól, a Budai Allergiaközpont orvosától. Az érintetteknél a tejtermékek fogyasztását követően, rövid időn belül puffadás, intenzív bélhangok jelentkezhetnek, emellett hasfájás és hasmenés a leggyakoribb panasz.

Mit mér a hidrogén kilégzéses teszt?

A laktóz intolerancia hidrogén kilégzési teszttel vizsgálható. A teszt során 25kg-os testsúly alatt a súlytól függő mennyiségű, 25kg felett pedig 50g laktózt kell vízben oldva meginni. Ezt követően, megadott időközönként több alkalommal egy készülékbe kell levegőt fújni. Laktóz intolerancia esetén a vastagbélbe jutó bontatlan cukorból a vastagbélben lévő erjesztő baktériumok hatására CO2 és H2 gáz szabadul fel, ami diffúzióval eljut a keringésen keresztül a tüdőbe, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége. Ha a vizsgálathoz használt, kimért mennyiségű tejcukor elfogyasztása után 1-2 órával a kilélegzett levegő hidrogén tartalma kórosan megemelkedik, a cukor felszívódásának zavara igazolódott.

Gyógyszerek, amelyek hatnak a vizsgálat eredményére

A hidrogén (H2) kilégzési teszt eredményét bizonyos gyógyszerek szedése befolyásolhatja:
- antibiotikumok (szedését követőn min 2 hét teljen el a vizsgálatig) - probiotikumok (két héttel a vizsgálat előtt elhagyandók)
- gyomorsav-csökkentők (egy héttel a vizsgálat előtt elhagyandók)
- hashajtók, széklet fogók (vizsgálat előtt 2 nappal elhagyandók)

Halasszam el a vizsgálatot, ha nemrég antibiotikumot szedtem?

A felsorolt gyógyszercsoportokba tartozó készítményeket a vizsgálat előtt el kell hagyni, illetve a vizsgálatot úgy kell időzíteni, hogy pl: antibiotikum szedés után minimum 2 hét teljen el. Dr. Csikós Dóra elmondta, hogy az antibiotikumok szedése a vastagbél baktériumait is károsíthatják, így elmaradhat a diagnózis alapját adó hidrogén (H2) termelődés, így okozva álnegatív eredményt. Másrészt, felborítva a bél normál flóráját- hajlamosítanak a vékonybélben baktérium túlnövekedésre-, mely másodlagos laktóz intoleranciát eredményezve, emelheti a pozitív kilégzési eredmények arányát is.

Az álnegatív és a téves pozitív teszt következményei

Annak érdekében tehát, hogy valós, értékelhető eredményeket kapjunk, fontos a gyógyszerek szedését követően előírt időszakot betartani és csak azt követően elvégeztetni a H2 tesztet. A valós eredmény azért nagyon fontos, mert laktóz intolerancia esetén a laktóz mentes diéta tartása , illetve laktáz tartalmú gyógyszer szedése tünetmentességhez vezet. Azonban nem mindegy, hogy a diétát és a gyógyszer szedését egy életen át kell e folytatni, vagy esetleg egy átmeneti jelenségről van e szó. Ez utóbbi esetben az is fontos, hogy a tévesen, csupán laktóz intoleranciaként felállított diagnózis elfedhet a háttérben álló egyéb betegséget, mely kezelés nélkül marad.

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.