A napokban jelent meg a Diabetologia folyóiratban közölt kutatás, mely leegyszerűsítve azt állítja, hogy a gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát arról kérdeztük, aggódjunk-e, ha valamilyen okból mi magunk is gluténmentesen étkezünk.

Miért követnek egyre többen GM étrendet?

A gluténmentes (GM) diétát valójában csak annak kellene követnie, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. Lisztérzékenység, cöliákia, gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban a fogyás vagy a testsúly megőrzése végett térnek át a GM étrendre. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet.

Szüksége van-e a szervezetünknek a gluténra?

Glutén = sikér. Két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80%-át alkotják. A glutén egy vízben oldódó fehérje. Ez azt jelenti, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. A hálóba a kelesztés során felszabaduló gázok beszöknek, s ennek köszönhető a kelt tészták laza, lyukacsos szerkezete – feltéve, ha jól kidagasztottuk. A gliadin fehérje továbbá a tészta „ragadósságát” is biztosítja. Érdekesség, hogy minél magasabb az adott liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle! Önmagában a glutén hiánya tehát az egészségi állapotunkat nem, csak a süteményeink állagát befolyásolja. Ennél lényegesebb kérdés, hogy a glutén tartalmú gabonák megvonása már valóban járhat negatív következményekkel az egészségünkre nézve.

Nem a glutén, hanem a gabonák rosttartalma véd a cukorbetegségtől

Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni az új étrendre való áttérés miatt. Köretként burgonyát, vagy szintén rizst fogyasztanak, az étrendjük rosttartalma ezért összességében jelentősen csökken. Ahogyan az a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közlemény végén is olvasható, ha a gluténmentes étkezés alacsonyabb rostbevitellel jár – amihez gyakran további fontos, a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható tápanyagok (pl. B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul – az valóban növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Hogyan lehet magas rosttartalmú a GM étrend?

A magas rosttartalmú étkezés egészségvédő hatása tudományosan igazolt. Több vizsgálat is alátámasztja, hogy segíti az emésztést, a vér lipid- és koleszterinszintjét csökkenti, a vércukorszintet természetes módon képes szabályozni. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, ezt GM étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – javasolja Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barna rizslisztet, esetleg alternatív gaobnákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Továbbá sütéskor a megszokott lisztekhez adott útifű maghéjjal is növelni lehet a rosttartalmat. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – például: cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a GM étrend mellett is biztosítani lehet a szükséges napi rostbevitelt. A személyre szabott – különösen, ha más betegségekkel (pajzsmirigy, IR) is fennáll – étrendhez érdemes dietetikus segítségét kérni.

Lisztérzékenység=rossz felszívódás

A cöliákia autoimmun betegség, az érintetteknél a bélbolyhok károsodása miatt rossz felszívódás jellemző. A diagnózist megelőzően hiába eszik változatosan a lisztérzékeny gyermek, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb fontos tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében, emiatt fogyás jelentkezik. A bélbolyhok károsodását a búzában, az árpában és a rozsban található fehérje, a glutén okozza, ha ezt kiiktatjuk az étrendből, idővel a bélbolyhok regenerálódnak és a gyermek megfelelően fog fejlődni. A cöliákia vérvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható, a gluténmentes diétát csak ezt követően szabad megkezdeni!

Fogyástól a hízásig

A gluténmentes étkezésre áttérő cöliákiás gyerekekre jellemző, hogy feltűnően jó az étvágyuk, s ahogyan a diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok is megfelelően tudnak hasznosulni a szervezetükben. És ilyenkor kell nagyon résen lennie a szülőnek, hogy a megfelelő tápanyagok tudjanak hasznosulni! Rajcsik Enikő kiemelte, hogy a leggyakoribb hiba, hogy búzaliszt helyett a főzés során csak a magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú, leggyakrabban burgonya vagy kukoricakeményítőt tartalmazó gluténmentes lisztkeverékeket, vagy a szintén szénhidrátban gazdag riszlisztet használjuk. Ezzel már önmagában is megemeljük a napi szénhidrát mennyiséget, de ha emellett a gyermek napközben sokat nassol (szintén ezekkel a lisztekkel és cukorral készült süteményeket, sós rágcsákat) és ezzel együtt még keveset is mozog, akkor a kezdeti kedvező súlygyarapodás hamar az elhízás felé fog eltolódni.

Gyerek ne fogyókúrázzon!

Ha a súlygyarapodást egyértelműen a túl magas szénhidráttartalmú étrend okozza, akkor ennek csökkentése a célunk, de nem drasztikus és hirtelen fogyókúrával, hanem lassú és tartós életmódváltással. Gluténmentes étkezés mellett is teljes értékű étrendet kell összeállítani a gyerekeknek, ezért a szénhidrátokat nem kiiktatni, hanem helyettesíteni kell lassú felszívódású, magas rosttartalmú és természetesen gluténmentes gabonafélékkel. E célból jó választás, ha a sütés és főzés során az ételeket teljes kiőrlésű barna riszliszt, gluténmentes zabpehelyliszt, kókusz, mandula, gesztenye, szezámmag, hajdina, csicseriborsó, köles vagy cirokliszt felhasználásával készítjük.

Apró változtatásokkal új étrend

- Tervezzük meg a gyermek napi étkezéseit, egy nap lehetőleg ötször egyen, ebből három nagy és két kisebb étkezés.

- Az étrend alapját a felsorolt, lassú felszívódású gabonák, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és tejtermékek képezzék.

- Sok esetben már azzal jelentős súlycsökkenést lehet elérni, ha a gyereket a korábban megszokott szénhidrátban gazdag nassolásról leszoktatjuk és helyette egészségesebb alternatívákat – például gyümölcsöket, olajos magvakat, otthon készített túrókrémet, zabkását, zabkekszet, kölesgyolyót - kínálunk.

- A rostbevitelt tudjuk növelni, ha az ételeket, vagy az otthon sütött kenyereket útifű maghéjjal, vagy chia maggal dúsítjuk. A gyermek étrendjét változatossá tehetjük az álgabonák – hajdina, amaránt, quinoa, köles - beiktatásával, melyek szintén jelentős rostforrások.

- Cukrozott üdítők helyett vizet, házi készítésű gyümölcsteákat, - nyáron lehűtve – vagy valódi gyümölccsel ízesített ásványvizet adhatunk.

- A táplálkozás mellett fontos a rendszeres testmozgást – legalább napi fél órát - is a gyermek napirendjébe iktatni.

Ha bizonytalan, kérjen segítséget!

A túlsúly már gyermekkorban is nagymértékben megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ne legyintsünk tehát, hogy majd kinövi, mert mozgás és étrendi változtatások nélkül nem fogja. Az sem jó, ha túl szigorúan fogjuk a diétáját, mert az egyoldalú táplálkozás hiányállapotokhoz vezethet, így a gyermek megfelelő fejlődése nem biztosított. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük dietetikus segítségét az életkornak megfelelő, kiegyensúlyozott étrend összeállításához! 

Ha valaki gluténmentes diétát tart, akkor a sütés és főzés során helyettesítenie kell a sikért tartalmazó liszteket. Erre a célra több termék is kapható, ám ezek összetételükben különbözőek. Némelyek összetevői közt a lupin is megtalálható, mely nem egyszer okoz kellemetlen panaszokat, még szigorú gluténmentes diéta mellett is. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa összefoglalta, mit kell tudni lupinallergia esetén a diétáról.

Mi a lupin?

A csillagfürt vagy farkasbab néven is ismert lupin a hüvelyesek családjába tartozik. A lupinliszt használata elsősorban a mediterrán országokban terjedt el, ám mivel jó lisztjavító, fehérjepótló anyag, ezért a sütőiparban is gyakori a felhasználása. Sokan nem is hallottunk még róla, hiszen nem önmagában fogyasztjuk, hanem elsősorban gluténmentes lisztkeverékekhez adva, vagy kész péksüteményekben találkozhatunk vele. Kedvező sütőipari tulajdonságai mellett azonban tudni kell azt is, hogy a lupin túlérzékenységi reakciót válthat ki.

A lupinallergia tünetei

Sokan először diétahibára gondolnak, hiszen a panaszok megegyeznek az ételallergiák ismert tüneteivel: csalánkiütés, szájüregi viszkető érzés, ajakduzzanat, hasfájás, hányinger, hányás, orrfolyás, szemkönnyezés, nehézlégzés, köhögés, súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás reakció is jelentkezhet lupinallergia esetén. Az arra érzékenyeknél a csillagfürt növény virágával való érintkezés helyén is jelentkezhetnek allergiás bőrtünetek.

Lupin- és egyéb allergiák

A csillagfürt-allergia vérvizsgálattal kimutatható; ilyenkor a lupin elleni IgE antitestek magasabb értéke jelzi az allergiát. Fontos megemlíteni, hogy az ún. keresztreakció kialakulásának esélye magas, tehát más hüvelyesekre való érzékenység (pl. szója- vagy földimogyoró-allergia) esetén körültekintően kell a lupintartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ha bebizonyosodik a csillagfürt-allergia, akkor a továbbiakban lupintartalmú élelmiszert, ételt nem szabad fogyasztani.

Mire kell ügyelni lupinmentes diétában?

A csillagfürt a 14 jelölésköteles allergén között szerepel. 2014 decembere óta az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén, illetve a nem előrecsomagolt termékeknél, és a közétkeztetésben, vendéglátásban is fel kell tüntetni a lupint. A termék csomagolásán vastagon szedett, aláhúzott vagy dőlt betűvel találjuk meg az allergéneket. Vásárlás előtt fontos, hogy mindig nézzük meg a címkét, és ha a lupin vagy csillagfürt (általában ez a két kifejezés használatos) az összetevők közt szerepel, akkor azt a terméket ne vegyük meg allergia esetén – magyarázza Szarka Dorottya. Az allergéneket számozással is jelölhetik, például az 1-es a glutént, a 7-es a tejet, a lupint (a szójabab, zeller és mustár allergénekkel megegyezően) a 6-os szám jelöli. Ha tehát egy pékségben a termék mellett allergénként a 6-os szám van feltüntetve, akkor válasszunk mást.

Miben található lupin?

Az élelmiszeripar sokrétűen használja a fel a csillagfürtöt rost- és kötőanyagaként, lisztjavítóként, valamint az ételek fehérjetartalmának növelésére. A gluténmentes lisztkeverékek és péksütemények mellett jégkrémekben, tésztákban, kolbászfélékben, tofuban, zsírszegény és fehérjével dúsított termékekben, müzliszeletekben és étrend-kiegészítőkben is előfordulhat.

Mivel helyettesíthető?

A gluténmentes liszteknek több típusa is létezik, érdemes kísérletezni, kinek melyik válik be. Rosttartalmukat és kezelhetőségüket csillagfürt helyett sokszor útifű maghéjjal, hajdinaliszttel vagy bambuszrosttal javítják.

Ne felejtsük el: nem biztos, hogy minden esetben a lupin okozza a problémát!

A csillagfürt mellett más összetevők is problémásak lehetnek, ez egyéni érzékenység függvénye. Ritkán, de előfordul, hogy valakinél például a kukorica vagy a burgonya okoz panaszokat. Ha számunkra több összetevő is tiltólistás, érdemes dietetikus segítségét kérni a teljes értékű étrend összeállításához. A szakember bevált receptekkel, praktikus tanácsokkal is segíteni tud a korábban esetleg nem használt alapanyagokkal kapcsolatban, ami jelentős könnyebbséget jelent a diéta kezdetén.