Budai Allergiaközpont


Mit mutatnak a Marsh-értékek?

2018. július 10. - EgészségBlog

A cöliákia diagnózisához szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a vizsgálatról és az eredmények kiértékeléséről kérdeztük.

 

Pozitív és negatív laborvizsgálat mellett is szükség van rá

Ha valakinél felmerül a gyanú, hogy panaszai összefügghetnek a glutén fogyasztásával, akkor első lépésben szerológiai vizsgálatot végeznek. A vérvétel eredményét minden esetben összevetik a beteg panaszaival, vagyis negatív lelet mellett sem jelenthető ki senkiről, hogy nem cöliákiás, pedig panaszai vannak. Ilyen esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást, a következő lépés a vékonybél biopszia elvégzése. Erre egyébként pozitív laborlelet mellett is sor kerül, mert a cöliákia diagnózisához a szerológiai vizsgálat mellett a biopszia elvégzésére is szükség van.

Mit mutat a vizsgálat?

Mit mutatnak a Marsh-értékek?A gyomortükrözés során a gyomron át a vékonybél kezdeti szakaszába vezetjük az endoszkópot. A vékonybélben látott ödémás, vizenyős nyálkahártya, csipkézett redő élek illetve ellapult redőzet utalhat cöliákiára. A vékonybél biopszia során vett bélnyálkahártya minta szövettani vizsgálatra kerül. A cöliákiás immunrendszere autoantitesteket termel a búzában, árpában és rozsban lévő fehérjék (glutén) ellen. Az autoantitestek gyulladást okoznak a bélben és károsítják a bélfalat. A gyulladás miatt a vékonybélben található bélbolyhok károsodnak, ellaposodhatnak, ez a változás megfigyelhető a szövettani mintában.

Marsh és a számok

A szövettani minták eredményeit súlyossági fok szerint, a Michael N. Marsh patológus által meghatározott csoportosítás alapján, 0-4-es skálán értékelik. A Marsh 0 érték a negatív lelet, ha ezt látjuk, normális a bélnyákahártya állapota. Marsh 1 és 2 gyulladást jelez, Marsh 3 esetében már a bélbolyhok megrövidülése látható. Itt több alcsoport is létezik attól függően, hogy a károsodás mértéke részleges vagy teljes. A Marsh 4 pedig ritka, de súlyos eredmény, mely a bélbolyhok teljes sorvadását jelzi.

Egymásnak ellentmondó eredmények?

Dr. Sárdi Krisztina felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes vizsgálatok eredményeit és a beteg tüneteit nagyon fontos együttesen értékelni, csakis így születhet megfelelő diagnózis. Valóban ellentmondásosnak tűnhet, ha a beteg a pozitív szerológia mellett kap egy Marsh 0-s leletet, ezt nevezzük látens cöliákiának. Egy másik eset a néma cöliákia, amikor tünetek nem jelentkeznek, a szerológia pozitív és a bélbolyhok károsodása “észrevétlenül” zajlik. Ezt a folyamatot visszafordítani gluténmentes étrend segítségével lehet. A harmadik eset, amikor minden vizsgálat negatív, ám a betegnek a glutén fogyasztásával összefüggő tünetei vannak. Ilyenkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyeli, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) a diagnózis.

Glutén – a szakemberek szerint sem divat, hanem valós probléma

A gluténmentesen étkezők gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény divatdiétaként tekint annak ellenére, hogy sok esetben szerteágazó, az életminőségüket negatívan befolyásoló panaszaikat egyértelműen a glutén fogyasztása okozza. Hogy a gluténmentes étkezés nem divat, hanem valós probléma, arra a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) héten megrendezésre kerülő, éves kongresszusán több szakember előadása is felhívja a figyelmet.

 

Több módon is megbetegíthet a glutén

Glutén – a szakemberek szerint sem divat, hanem valós problémaA gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük. Az autoimmun eredetű cöliákia és az IgE mediált glutén (búza) allergia mellett létezik egy harmadik kórkép, a 2011-ben, Londonban tartott konszenzus konferencián elfogadásra került NCGS, másnéven nem-cöliákiás gluténérzékenység – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa, a MAKIT Táplálékallergia Szekciójának elnöke.

Cöliákia esetén, a genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Glutén (búza) allergia során a panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Ebben az esetben tehát az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.

Az NCGS esetében a glutén fogyasztásának hatására a fenti eltérések nem igazolódnak, a tünetek megjelenésében veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő képességének fokozódása - és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez - játszik szerepet.

Az NCGS tünetei – milyen panaszokkal forduljunk orvoshoz?

Hasfájás, haspuffadás, hasmenés és székrekedés, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés és szájüregi afta egyaránt jelezheti a betegséget. Az NCGS emellett közérzeti panaszokat, szorongást, fejfájást, koncentrációzavart, izom- és ízületi fájdalmat, fogyást, depressziót és bőrkiütést is okozhat.

Gluténmentes diéta

A kivizsgálás során egyértelműen ki kell zárni az egyéb betegségeket és amennyiben bebizonyosodik, hogy a beteg panaszai valóban a glutén fogyasztásához köthetők, úgy a továbbiakban gluténmentesen kell étkeznie, a tünetei kizárólag ennek hatására szűnnek meg. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a bél fokozott áteresztőképessége miatt gyakran átmenetileg más, panaszt okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.

Az NCGS társadalmi jelentősége

Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6-13% -ra tehető. A gluténmentes étkezés kapcsán azonban még mindig sok a félreértés, emiatt a 2018. május 10-13. között Kecskeméten megrendezésre kerülő MAKIT Kongresszus is külön szekcióban foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A szakemberek szót ejtenek az NCGS mellett a gabona-allergia kivizsgálásának módjáról, az endoszkópos vizsgálat helyéről a gluténfüggő betegségek diagnosztizálásában és a bél mikrobiom összetételének szerepéről, az NCGS tüneteinek megjelenésében.

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tervezett előadások célja, hogy ráirányítsák a szakemberek figyelmét az NCGS jelentőségére, ilyen módon megelőzzék mind a szükségtelen és magasabb költséggel járó gluténmentes diétát és a jövőben elkerüljék, hogy az NCGS betegek a diagnózis felállításáig szükségtelen vizsgálatokon menjenek keresztül.

Lisztérzékeny a gyermekem. Kell-e kontrollra vinnem?

A lisztérzékenység, másnéven cöliákia jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, a tünetek megszűnéséhez az érintettnek örökre száműznie kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendjéből. Jogosan merülhet fel a kérdés a szülőben, hogy ha a diétát élethosszig kell tartania, akkor szükség van-e időnként orvosi ellenőrzése. Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

 

Csak a diéta szünteti meg a tüneteket

A cöliákia első tünetei a gluténtartalmú ételek bevezetését követően hónapokkal később jelentkeznek gyermekeknél. Glutént a búza, rozs és az árpa tartalmaz, tüneteket ezekből a gabonákból készült pékáruk, kásák, kenyerek, sütemények fogyasztása okozhat. A szülők általában arra figyelnek fel, hogy a gyermek hasfájós, megváltozott a széklete, gyakran hasmenése van, többször puffad. „A cöliákia diagnózisát gyermekeknél a tünetek megléte mellett, vérből kimutatható ellenanyag meghatározással és genetikai vizsgálattal tudjuk igazolni, de bélbiopsziás vizsgálatra is szükség lehet. Ezt követően, ha a beteg szigorúan tartja a gluténmentes diétát, akkor a tünetei megszűnnek és idővel a laborértékei is rendeződnek. Mivel a cöliákia esetén fokozott a családi hajlam, ezért ha a gyermeknél pozitív az eredmény, fontos elvégezni a többi családtag (testvérek, szülők, sőt akár nagyszülők) szűrését is.”

Fél-egy év múlva kontroll

Lisztérzékeny a gyermekem. Kell-e kontrollra vinnem?A diagnózist követően meghatározott időn belül a kezelőorvos kontroll vérvizsgálatot rendel el, (a bélbiopsziát nem kell megismételni), s ebből ellenőrzik, hogy a szöveti transzglutamináz (tTG) értéke elérte-e már a normál tartományt. Ezt azért fontos tudni, mert a tünetek megszűnése mellett ezzel igazolható, hogy a diéta eredményes. „A számokban is kifejezett változás mindig nagyon megnyugtató a szülők számára, akik erre az időszakra ugyan már többnyire belerázódtak a gluténmentes étkezésre történő átállásba, ám öröm látni, hogy valóban jól csinálják, diétahiba nélkül haladnak ezen a kezdetben még igen rögös úton.”

Mikor találkozunk újra az orvossal?

A továbbiakban kontroll vizsgálatra általában évente kerül sor. Ilyenkor ismét elvégzik a tTG ellenőrzését vérvétellel. Mivel a cöliákia nem gyógyítható, a tTG értékének csökkenése, illetve tartósan a normál tartományon belüli léte nem azt jelenti, hogy a gyermek „meggyógyult” és visszatérhet a korábbi étkezésre – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Ez az adat azért fontos, mert azt jelzi, hogy jól tartja a diétát, és a továbbiakban is gluténmentesen kell étkeznie. A kontroll vizsgálatok során az orvos a gyermek fejlődését is nyomonköveti: megfelelően nő-e a magassága, a súlya. Nem alakul-e ki vashiány, vagy a felszívódási zavar következtében vitaminhiány.

Élethosszig tartó kezelés

Tévedés azt hinni, hogy ha egyszer megszületett a diagnózis, a pácienst a gluténmentes diétára vonatkozó tanácsokkal útjára engedjük – mondja dr. Hidvégi Edit. A gyermekkori fejlődés nyomonkövetése, az emelt összegű családi pótlék, a felnőtteknek járó adókedvezmény adminisztrációja mellett, a felnőttkorban fontos szűrővizsgálatok miatt később is fontos a rendszeres időnkénti vizsgálatok elvégzése. Ilyenkor a cöliákia társbetegségeire és lehetséges szövődményeire – cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, csontritkulás - is időnként elvégezzük a szűrővizsgálatot.

süti beállítások módosítása