Ha a gyerek fizikai terhelésre rendszeresen befullad, nehezen veszi a levegőt, akkor kerülni fogja a testmozgást, így azonban idővel nemcsak az asztmájával, hanem a plusz kilók miatti következményekkel is meg kell küzdenie. Dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ezért a megoldás nem a sport kerülése, hanem a rendszeres testmozgáshoz való feltételek biztosítása.

Gyakori tévhit: nem a szteroid miatt hízik el!

Az inhalációs szteroidok a leghatásosabb gyulladáscsökkentők, az asztma kezelésének alapjai, semmivel nem helyettesíthetők. A szteroid tartalmú gyógyszerekről ismert, hogy szedésük következtében nem ritka az akár jelentősebb mértékű elhízás. Ez azonban nem igaz az asztma kezelésében használt, inhalációs szteroidokra. Az asztma kezelése során alkalmazott szteroidok belélegzéssel jutnak a tüdőbe, ahol kizárólag helyi hatást fejtenek ki. Ennek megfelelően a mellékhatásaik is helyben jelentkeznek, rekedtséget, szájgombásodást okozhatnak – ezt a használatukat követő alapos szájöblítéssel lehet megelőzni.

Két választás létezik

Az asztma és az elhízás kapcsolata tehát nem a gyógyszerekre vezethető vissza, oka a mozgásszegény életmód. A tudat, hogy gyereke bármelyik pillanatban befulladhat a pályán, aggasztó. Aki átélte már szülőként az asztmás rohammal járó ijedtséget, mindent megtenne azért, hogy a jövőben ezt elkerülje. Ilyenkor a szülő két megoldás közül választhat: vagy felmenti a gyereket minden testmozgás alól, s az egyébként jól beállított kezeléssel panaszmentesen telnek napjaik. A másik megoldás, hogy felkeresi a gyermeket kezelő orvost, elmondja, hogy a gyermeke sportolni szeretne és közösen megbeszélik, hogy miként szükséges módosítani a megelőző gyógyszerek dózisát, illetve mit használjon az edzések előtt, hogy a fizikai terhelés által kiváltott rohamot megelőzzék.

Az „egyszerűbb” megoldásnak ára van

A sport számtalan előnyét nehéz lenne egy bekezdésben felsorolni, de azon túl, hogy az egészséges izomzat és vázrendszer kialakulásában nélkülözhetetlen, asztmás gyerekek esetében még egy fontos előnnyel bír: javítja a tüdő működését. Több kutatás és a napi tapasztalat is igazolja, hogy a rendszeresen edző gyerekek jobban reagálnak a kezelésre, esetükben kevesebb gyógyszerre is lehet szükség ahhoz, hogy állapotuk stabil maradjon, és a rohamokat elkerüljék. Nem kell feltétlenül csak a versenysportra gondolni. A testnevelés óra alól felmentett, a szünetekben focizó társai mellett kispadra szoruló gyerek egy sor közösségi élményből is kimarad. A biztosnak látszó felmentés és a mozgás elkerülése tehát hosszútávon nem a legjobb megoldás.

Együtt élni az asztmával

A fizikai terhelés mellett valakinél a pollenek, a dohányfüst, bizonyos illatanyagok, a háziállatok szőre vagy épp a hideg okoz hirtelen köhögési rohamot, nehézlégzést – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A gyermeket ezektől sem tudjuk mindig megóvni, a lényeges dolog az, hogy mindig legyen náluk „iránytű” az olyan helyzetekre, amikor a tüneteik fokozódnak. Ez az iránytű a megfelelően beállított kezelés, a jól kontrollált asztma mellett az asztma akcióterv. Ebben pontról pontra minden fontos információ és leírás megtalálható arról, hogy mit tegyen a roham megelőzéséhez, ha úgy érzi, hogy a tünetei erősödnek és mit csináljon, ha mégis befulladt. Ha ismeri a betegségét, megfelelően használja a gyógyszereket – ezt a rendelőben van mód begyakorolni – akkor nem a betegsége fogja meghatározni a mindennapjait.

Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.

1. Mindig személyre szabott

Nincs általános, mindenki számára használható asztma akcióterv. Betegenként az asztma típusa is eltérő lehet, illetve egyéni különbségek előfordulhatnak a triggerek, vagyis a betegség tüneteit felerősítő, rohamot kiváltó tényezők terén is. A szükséges gyógyszerek az életkorunknak és a tüneteinknek megfelelően személyre szabottak, csakúgy, mint az állapotromlás esetén alkalmazandó készítmények.

2. Pontosan ismerjük és értjük a benne leírtakat

Frissen diagnosztizált asztmás betegként sok új fogalmat, tünetet kell megismernünk, beazonosítanunk. Fontos, hogy a kezelőorvos mindent alaposan elmagyarázzon az asztma akcióterv összeállítása kapcsán, hiszen hiába van nálunk a pontos leírás, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy melyik készítményt is kell használnunk, vagy mikortól melyik zónában leírt kezelést kell alkalmaznunk, a tüneteink alapján.

3. Megfelelően használjuk az eszközöket

Nem kell kizárólag a saját érzéseinkre hagyatkozni, egy eszköz segítségével pontosan számszerűsíteni tudjuk, hogy a bizonytalan nehézlégzést, vagy erősödő köhögést az asztmánk okozza-e. A peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő a légúti áramlási sebességre, a légutak beszűkülésére adhat tájékoztató, de használható információt, ha rendszeresen, illetve panasz esetén is használja a beteg. A saját legjobb, vagy saját átlagértéktől való eltérés vagy nagymértékű napon belüli ingadozás nem megfelelően kontrollált állapotra utal. Ha bizonytalanok vagyunk a készülékek használatával kapcsolatban, kérjük a kezelőorvos segítségét!

4. Tartjuk magunkat a benne leírtakhoz

Általában senki nem szeret tartósan gyógyszert szedni, ám asztma esetén nagyon fontos, hogy ne térjünk el a megbeszélt fenntartó kezeléstől. Erre azért van szükség, mert esetünkben ez a gyógyszermennyiség képes megelőzni a betegség súlyosbodását, a rohamok kialakulását. Soha ne csökkentsük mi magunk azért a gyógyszereinket, mert hosszabb ideje jól vagyunk, mert így a tünetek erősödését vagy akár asztmás rohamot is előidézhetünk!

5. Időnként megújul

Az asztma kezelése lépcsős rendszerben valósul meg, ez azt jelenti, hogy le és fel is haladhatunk a lépcsőkön, vagyis a kezelés az állapotunk függvényében módosítható, a szükséges gyógyszerek mennyisége emelhető és csökkenthető is, ám kizárólag a kezelőorvos javaslatára. A fenntartó kezelés tehát nem állandó, a félévente javasolt kontroll alkalmával a kezelőorvosunk fogja csökkenteni – vagy ha szükséges növelni - a gyógyszereket olyan mennyiségben, amivel továbbra is tünetmentesek lehetünk. Ha az otthoni kezelési tervnek megfelelően, panasz esetén önállóan változtatott kezelés ellenére rendszeresen vannak tünetek, a rohamoldó használat rendszeres, soron kívül is keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát!

Az asztma krónikus betegség, nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a hörgőben zajló asztmás gyulladást és a betegség tüneteit kezelni lehet. A jól beállított kezeléshez a megfelelő gyógyszereken kívül a beteg tájékozottsága és a betegség megismerése is elengedhetetlen.

Mit jelent az asztma kontroll?

Az asztma kontroll röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy nem a betegség határozza meg az életünket, hanem mi tartjuk irányítás alatt azt. Aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a betegségéről, ismeri a tüneteit, azok kiváltó okait:
- az megelőzheti az asztmával járó nehézlégzés és köhögési rohamok kialakulását,
- jobban alszik,
- betegsége miatt nem hiányzik az iskolából vagy a munkahelyéről,
- panaszok nélkül végezhet fizikai aktivitást, sportolhat,
- az asztmája miatt nem igényel kórházi ellátást (erre súlyos asztmás roham sürgősségi ellátása kapcsán lehet szükség). Ahhoz pedig, hogy az asztma ne befolyásolja az életminőségünket, három dolgot lényeges ismerni és megvalósítani.

Ismerje fel az asztmás roham kezdeti jeleit!

Az asztmás rohamot az esetek többségében megelőzik enyhébb, akár más betegségekkel is könnyen összetéveszthető tünetek. Figyelmeztető jel például a fáradtság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése, a gyakori, illetve erősödő, rohamszerű köhögés. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy minden szokatlan tünetre figyeljünk, mert egyes rohamok bevezető tünetei különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy az előző esetben az elhúzódó, főként éjszaka jelentkező, száraz köhögés volt a vezető tünet, a következő roham előtt pedig egyáltalán nem, vagy csak alig jelentkezik ilyen jellegű panasz.

Tudja meg, mik a triggerek!

A triggerek, vagyis az asztmás tüneteket súlyosbító, akár rohamot is előidéző tényezők egyénenként eltérőek lehetnek. Általánosságban a következőkre figyeljünk: a dohányfüst mellett a légszennyezettség, az időjárás változásai (szeles, párás idő) mellett pollenek, háziállatok szőre, penész vagy poratka, sőt akár az erős érzelmek, stressz is rohamot időzhetnek elő vagy hatásukra rosszabbodhat a betegek állapota. Légúti megbetegedések asztmásoknál gyakran elhúzódóbban zajlanak, és fokozzák az asztma tüneteit.

Kövesse az asztma akció tervben leírtakat!

Jól beállított kezelés mellett is előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor az asztmás tünetek rosszabbodását, vagy roham kezdeti jeleit észleljük. Ilyenkor nagyon fontos, hogy kéznél legyen az asztma akció terv, amiben az ilyen esetekre összeállított teendők pontos listáját megtalálhatjuk. Ha ezeket észleljük, alkalmazzuk az asztma akció tervben, kezelőorvosunkkal előzetesen egyeztetett teendőket, a szükséges gyógyszereket. Ha emellett is vannak panaszok, soron kívüli szakorvosi kontroll szükséges.

A jól beállított kezeléshez félévente kontroll szükséges!

Dr. Potecz Györgyi hozzátette, hogy a szükség szerinti beavatkozások mellett ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását elkerüljük, a betegek állapota stabil, életminőségük jó legyen, fontos szerepe van az ún. fenntartó kezelésnek, amit a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, a rohamok megelőzése – szükséges módosítani, beállítani. Ezt követően az alapvető cél a minimálisan szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Ez azt jelenti, hogy tünetmentesség esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, mert ezzel ismét fellángolnak a tünetek. Ez nem azonnal, hanem sokszor hetekkel később alakulhat ki, ami a betegekben hamis reményeket tud kelteni a fenntartó kezelés folyamatos alkalmazását illetően. Alapesetben minden betegnek legalább félévente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton, ami az életminőség közös értékelésén kívül az asztma objektiv eltéréseit mutató légzésfunkciós vizsgálatot is tartalmazza. Az eredmények és a beteg beszámolója alapján ilyenkor van lehetőség módosítani a kezelést, ami kedvező esetben jelentheti a gyógyszerek csökkentését is.