Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológiai Akadémia hírlevélben figyelmezteti az asztmásokat és asztmás gyermekek szüleit a nyár veszélyeire. Tapasztalatok szerint ugyanis a vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt sokan elfeledkeznek a rendszeres gyógyszerszedésről, amivel a súlyos asztmás roham kialakulását kockáztatják.

A gyógyszer biztosítja a tünetmentességet

Ha az asztmás beteg már hosszabb ideje jól érzi magát, a betegség tünetei - zihálás, köhögés, nehézlégzés - már nem jelentkeznek, hajlamos megfeledkezni a fenntartó kezelésről – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, ahhoz azonban, hogy a tünetek ne jelentkezzenek, a gyógyszereket a kezelőorvos tudta nélkül nem szabad elhagyni!

Gyerekek szülői felügyelet nélkül

A gyermekek esetében a szülőktől távol töltött idő jelenti a veszélyt, a táborokban, nagyobbak a fesztiválok idején gyakran elfelejtik a megszokott időben bevenni a gyógyszereiket. Az odafigyelésre pedig nagy szükség van, hiszen az új helyzetben több lehet az asztmás rohamot provokáló tényező – például magasabb pollenterhelés, nagyobb fizikai aktivitás - is. A nyári időszakban ezért jellemzően megemelkedik a sürgősségi ellátást igénylő asztmás esetek száma, különösen gyermekek és fiatalok körében.

Mit tegyünk, ha kimaradt a gyógyszer?

- Ha elfelejtettük használni a fenntartó kezelés során egyébként rendszeresen szedett gyógyszereinket, akkor amint ezt észrevettük figyeljünk rá, hogy álljunk vissza a korábbi adagolásra. Ne pótoljuk a kimaradt mennyiséget, de ügyeljünk rá, hogy ezt követően az előírt adagban alkalmazzuk. Erre azért van szükség, mert ezek a készítmények csökkentik a légutak gyulladását és így előzik meg az asztmás roham kialakulását.
- Az ezt követő időszakban még fokozottabban figyeljünk a tüneteinkre, használjuk rendszeresen a csúcsáramlásmérő készüléket! Ha az így mért értékeknél rosszabbodást látunk, akkor kövessük az asztma akciótervben leírtakat.
- A rohamoldó szereket nem kell minden nap, rendszeresen alkalmazni, csak ha a mért értékek vagy a tüneteink alapján szükség van rá. Azonban ha a fenntartó gyógyszerek kihagyását követően a szokásosnál is több alkalommal van rá szükségünk, akkor javasolt kezelőorvosunkkal egyeztetni, mert a gyógyszeres kezelés módosítására lehet szükség.

Jobb megelőzni

- Kisebb gyerek esetében, ha a szülőktől távol tölti a szünidő egy részét, akkor a rá felügyelő pedagógusokat, rokonokat tájékoztassuk a betegségéről, a roham kezdeti tüneteiről és a gyógyszerek szedésének menetéről.
- Ma már a gyerekek többségének van okostelefonja, ezt is segítségül hívhatjuk. Léteznek olyan alkalmazások, amik naponta, a megadott időben figyelmeztetnek a gyógyszerek szedésére.
- Utazás előtt keressük fel a gyermek kezelőorvosát, és gondoskodjunk arról, hogy a nyaralás idejére legyen nálunk elegendő gyógyszer. A gyógyszerek felírása mellett kérjük az orvos tanácsát azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes még figyelni a vakáció alatt.

Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.

1. Mindig személyre szabott

Nincs általános, mindenki számára használható asztma akcióterv. Betegenként az asztma típusa is eltérő lehet, illetve egyéni különbségek előfordulhatnak a triggerek, vagyis a betegség tüneteit felerősítő, rohamot kiváltó tényezők terén is. A szükséges gyógyszerek az életkorunknak és a tüneteinknek megfelelően személyre szabottak, csakúgy, mint az állapotromlás esetén alkalmazandó készítmények.

2. Pontosan ismerjük és értjük a benne leírtakat

Frissen diagnosztizált asztmás betegként sok új fogalmat, tünetet kell megismernünk, beazonosítanunk. Fontos, hogy a kezelőorvos mindent alaposan elmagyarázzon az asztma akcióterv összeállítása kapcsán, hiszen hiába van nálunk a pontos leírás, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy melyik készítményt is kell használnunk, vagy mikortól melyik zónában leírt kezelést kell alkalmaznunk, a tüneteink alapján.

3. Megfelelően használjuk az eszközöket

Nem kell kizárólag a saját érzéseinkre hagyatkozni, egy eszköz segítségével pontosan számszerűsíteni tudjuk, hogy a bizonytalan nehézlégzést, vagy erősödő köhögést az asztmánk okozza-e. A peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő a légúti áramlási sebességre, a légutak beszűkülésére adhat tájékoztató, de használható információt, ha rendszeresen, illetve panasz esetén is használja a beteg. A saját legjobb, vagy saját átlagértéktől való eltérés vagy nagymértékű napon belüli ingadozás nem megfelelően kontrollált állapotra utal. Ha bizonytalanok vagyunk a készülékek használatával kapcsolatban, kérjük a kezelőorvos segítségét!

4. Tartjuk magunkat a benne leírtakhoz

Általában senki nem szeret tartósan gyógyszert szedni, ám asztma esetén nagyon fontos, hogy ne térjünk el a megbeszélt fenntartó kezeléstől. Erre azért van szükség, mert esetünkben ez a gyógyszermennyiség képes megelőzni a betegség súlyosbodását, a rohamok kialakulását. Soha ne csökkentsük mi magunk azért a gyógyszereinket, mert hosszabb ideje jól vagyunk, mert így a tünetek erősödését vagy akár asztmás rohamot is előidézhetünk!

5. Időnként megújul

Az asztma kezelése lépcsős rendszerben valósul meg, ez azt jelenti, hogy le és fel is haladhatunk a lépcsőkön, vagyis a kezelés az állapotunk függvényében módosítható, a szükséges gyógyszerek mennyisége emelhető és csökkenthető is, ám kizárólag a kezelőorvos javaslatára. A fenntartó kezelés tehát nem állandó, a félévente javasolt kontroll alkalmával a kezelőorvosunk fogja csökkenteni – vagy ha szükséges növelni - a gyógyszereket olyan mennyiségben, amivel továbbra is tünetmentesek lehetünk. Ha az otthoni kezelési tervnek megfelelően, panasz esetén önállóan változtatott kezelés ellenére rendszeresen vannak tünetek, a rohamoldó használat rendszeres, soron kívül is keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát!

Sokan nem is gondolnak arra, hogy tüneteik hátterében a glutén fogyasztása állhat, a diagnózisra ezért gyakran már csak a szövődmények megjelenése kapcsán kerül sor. A cöliákia egyetlen figyelemfelkeltő tünete lehet a krónikusan fennálló vashiányos vérszegénység is, erre figyelmeztet dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Nemcsak gyermekkorban, hanem felnőtteknél is jelentkezhet!

A cöliákia (lisztérzékenység) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben (búza, árpa, rozs) lévő glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin. A glutén fogyasztása során sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A betegség első tünetei már kisgyermekkorban, a glutén tartalmú ételek bevezetését követően jelentkezhetnek: hasfájás, hasmenés, zsíros fényű széklet, puffadás a gyakori tünet. Cöliákia azonban bármely életkorban kialakulhat, nemcsak gyermekeknél, hanem később, felnőttkorban is jelentkezhet. Ilyen esetekben még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében cöliákia áll.

Tünetmentes betegek

Az elfogyasztott tápanyagok felszívódás a vékonybélben történik. Az itt található bélbolyhok végzik el ezt a feladatot. Cöliákia esetén azonban a glutén lebontása nem történik meg megfelelően, a felszaporodott kóros anyagcseretermékek krónikus gyulladást okoznak, aminek hatására sérül a vékonybél nyálkahártyája, és a tápanyagok feszívódását biztosító a bélbolyhok egyre kisebbé válnak, illetve súlyos esetben teljesen eltűnnek. A cöliákiás beteg szervezetében a tápanyagok felszívódása nem megfelelő, emiatt súlyos fehérje, vitamin- és ásványianyag hiány is kialakulhat. Akár úgy is, hogy a betegnek semmilyen egyéb tünete nincs.

Ha ez okozza a vérszegénységet, először a cöliákiát kell kezelni!

Könnyen lehet, hogy a betegnél vérvizsgálattal igazolódik a vérszegénység, ám a táplálékkiegészítők és vaskészítmények sem tudnak megfelelően hasznosulni, a károsodott vékonybélből felszívódni. Így a beteg a kezelés ellenére továbbra is erőtlen, fáradt, hajhullás, sápadtság is jelentkezhet. Indokolatlan vérszegénység esetén ezért gondolni kell a cöliákia lehetőségére is – figyelmeztet dr. Polgár Marianne.

Gluténmentes diéta kell a kezeléshez

A cöliákia diagnózisához először vérvizsgálattal ki kell mutatni a vérben lévő ellenanyagot, ami a betegség meglétét jelzi. Pozitív eredmény esetén a diagnózis megerősítésének érdekében az esetek nagy részében el kell végezni a vékonybél biopsziát és a szövettani vizsgálatot is, amellyel a bélbolyhok sérülését lehet feltérképezni. A vérszegénységét csak akkor lehet eredményesen kezelni, ha először a sérült bélbolyhokat regeneráljuk, ez pedig csakis gluténmentes diétával lehetséges. A diétát egy életen át kell tartani. Hatására bizonyos idő elteltével a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok felszívódása is rendeződik, ezáltal pedig a vérszegénység is megszűnik.