Lépcsős kezelés - csökkenteni és növeli is lehet a dózist

Az asztma terápiája során ún. több lépcsős kezelési tervet alkalmazunk. Az életkor, a tünetek súlyossága, gyakorisága és a vizsgálati eredmények függvényében állítunk össze egy kezdő terápiát, melyet bizonyos idő elteltével, a rendszeres kontroll vizsgálatok alkalmával van lehetőség módosítani – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A lépcsőkről le és fel is léphetünk, attól függően, hogy a beteg panaszai súlyosbodtak, vagy javultak-e az addig alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett.

Egy éve jól kontrollált asztmával van rá esély

A Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóirat egy korábban megjelent írásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy mennyi az az idő, aminek átlagosan el kell telnie, amíg az asztma kezelésére használt gyógyszerek mennyiségét csökkenteni lehet. A vizsgálat során olyan 4000 felnőtt és gyermek asztmás adatait összesítették, akik naponta szedtek gyógyszert a betegségük kezelésére. Az egy éve stabil, továbbra is gyógyszert szedő asztmások adatait ezt követően összevetették azokkal, akik egy év stabil (jól kontrollált) asztmát követően elhagyták a napi gyógyszeradagjukat. Az adatok összegzése után megállapították, hogy a gyógyszert elhagyó csoport mindössze 11 százalékánál jelentkezett a betegség tüneteinek súlyosbodása, 4-5 hónapon belül. A kutatók azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyógyszerek elhagyása kizárólag orvosi felügyelet mellett, a kezelőorvos javaslatára történhet.

Nem minden asztmásnak van szüksége napi gyógyszerszedésre

z asztma diagnózisát követően mindenki megkapja a személyre szabott terápiát, majd a kezelőorvossal egyeztetett időpontokban rendszeres kontroll vizsgálaton vesz részt. Az asztma típusától is függ, hogy a betegnél szükség van-e fenntartó kezelésre – magyarázza dr. Potecz Györgyi. A csak allergén indukált, szezonális, vagy másnéven allergiás asztmában, vagy a csak légúti fertőzések kapcsán tünetes BHR (bronchiális hiperreaktivitás, a hörgők túlérzékenysége) betegeknél nem szükséges állandó fenntartó terápia, de ez is rendszeres kontrollt igényel. Az asztma egyéb típusainál úgy állítjuk be a fenntartó kezelést, hogy az a legoptimálisabb legyen, biztosítsa a tünetmentességet.

Akár fél év után is elhagyhatja a napi gyógyszereket

A fél évenként javasolt kontroll vizsgálatok alkalmával a beteg és a kezelőorvos részletesen átbeszélik a tüneteket, amik a betegség kapcsán jelentkezhettek. Többek közt szó esik arról, hogy zavarta-e az asztma a mindennapos tevékenységeinek a végzésében, tapasztalt-e a betegség miatt éjszakai ébredéseket, illetve milyen gyakran kellett használnia az akut tünetek csillapítására belélegző készüléket. A vizsgálatok alapján pedig pontosan kimutatható, hogy mennyit változott a tüdőfunkció. Ezt összehasonlítva az előző vizsgálatnál mért értékkel, szintén fontos adatot kapunk ahhoz, hogy a gyógyszeres kezelést milyen irányba módosítsuk – magyarázza dr. Potecz Györgyi. A jelenlegi ajánlások szerint, ha a legalább 6 hónapja alkalmazott gyógyszeres kezeléssel az asztma jól kontrollált, a gyógyszerelést lehetőleg csökkenteni kell. A gyógyszerelés csökkenthető a dózis csökkentésével vagy egy gyógyszer elhagyásával. Ennek megfelelően a terápia folytatható az azonos, vagy az eggyel alacsonyabb lépcsőn.

Fontos kiemelni, hogy senkinek sem szabad felfüggesztenie a gyógyszerek szedését orvosi ellenőrzés nélkül, pusztán azért, mert bizonyos idő elteltével, jól beállított kezelés mellett jobban érezte magát! A fenntartó kezelés nagyon fontos, hogy az asztma súlyosbodását, az asztmás roham kialakulását megelőzzük. A gyógyszereket módosítani, vagy csökkenteni éppen ezért csak orvosi ellenőrzés mellett szabad!

Mit jelent, hogy allergén-specifikus IgE?

Az allergia vizsgálata vérből, ún. allergén-specifikus IgE ellenanyag vizsgálattal történik. De mi is ez az ellenanyag? Dr. Balogh Katalin allergológustól, a Budai Allergiaközpontfőorvosától megtudtuk, hogy az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az IgE, amely az allergénekkel és a nyálkahártyák hízósejtjeivel reakcióba lép, ennek következtében olyan anyagok, többek közt hisztamin szabadul fel, ami a kellemetlen allergiás tüneteket okozza. Az allergén-specifikus kifejezés az adott allergénre (ami az allergiás tüneteket okozza) jellemző, vagyis specifikus IgE kimutatásán alapszik, tehát a vizsgálat során nem pusztán az allergia ténye állapítható meg, hanem pontosan be lehet azonosítani azt is, hogy mi az, ami a tüneteket okozza.

A panaszoktól függ a vizsgált allergén

Attól függően, hogy a beteg milyen allergiás panaszokkal érkezik, több fajta IgE vizsgálatot lehet elvégezni – mondja dr. Balogh Katalin. Ha a beteg tüsszög, orrdugulástól, köhögéstől szenved, a légúti, inhalatív allergének irányába vizsgálódunk. Ilyenek például a nyírfa, parlagfű, macska szőr, éger mogyoró is. Ha hasi, gyomor-bélrendszeri panaszai vannak, akkor az étel allergéneket – például: tojás, tehéntej, kazein, burgonya, gyümölcsök - kell vizsgálni, de panaszoktól függően ezek vegyes vizsgálatára is szükség lehet.

A vizsgálat menete

A vizsgálatra a beteg kikérdezése után kerül sor, vérvizsgálathoz nem szükséges éhgyomor, a nap bármely szakában elvégezhető. A kar könyökhajlati vénájából levett vérmintát laboratóriumba küldik, az eredmény pár napon belül várható. Vérvizsgálat során az ellenanyag vérben oldott formája mutatható ki, a laborban ezt vizsgálják. Mivel az ellenanyag allergén-specifikus, ezért a vizsgálattal pontosan meg lehet határozni a tüneteket kiváltó allergént és azt, hogy milyen koncentrációban van jelen a vérben. Dr. Balogh Katalin hangsúlyozza, hogy önmagában az allergia teszt nem elegendő a betegség kiváltójának pontos azonosítására, azt minden esetben össze kell vetni a beteg panaszaival. Az úgynevezett relevancia megállapítása, azaz annak egyértelművé tétele, hogy lehetséges-e, hogy a pozitív eredményt adó allergén a tünetek kiváltója, elengedhetetlen a diagnózishoz.

Bármikor elvégezhető

A bőrteszttel ellentétben a vérvizsgálat allergiaszezonban is végezhető, ha a betegnek tünetei vannak, de akkor is, ha antihisztamint szed, hogy azokat csillapítsa. Ezek ugyanis nem befolyásolják a vérvizsgálat eredményét. A vizsgálatot azonban nemcsak szezonban, hanem a tünetek megszűnése után is el lehet végezni, az IgE szint ugyanis akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken.

Napjainkban egyre több embernek okoznak gondot a tejtermékek fogyasztását követően fellépő kellemetlen tünetek. Ha a tejtartalmú ételek után rendszeresen puffadást, hasmenést, hasi görcsöket tapasztal, akkor érdemes kivizsgáltatnia magát, mert elképzelhető, hogy panaszait laktóz intolerancia okozza.

Mi okozza a tüneteket?

A laktóz, vagy tejcukor lebontását a vékonybélben a laktáz enzim végzi. A lebontott cukrok a véráramba kerülnek és a szervekben felhasználásra kerülnek. Ha valamilyen okból a szervezetben az enzim mennyisége lecsökken, akkor a tejcukor lebontása nem tud tökéletesen végbemenni, ilyenkor jelentkeznek az említett hasi panaszok – magyarázzadr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A laktóz intolerancia hidrogén kilégzési teszttel vizsgálható, mely csecsemők, kisgyermekek és felnőttek esetében is elvégezhető.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A hidrogén kilégzési teszt során 25kg-os testsúly alatt a súlytól függő mennyiségű, 25kg felett pedig 50g laktózt kell vízben oldva meginni. Ezt követően, megadott időközönként több alkalommal egy készülékbe kell levegőt fújni, a kilélegzett levegő hidrogén tartalma alapján lehet megállapítani a diagnózist.

Mit mér a teszt?

Laktóz intolerancia esetén a vastagbélbe jutó bontatlan cukorból a vastagbélben lévő erjesztő baktériumok hatására CO2 és H2 gáz szabadul fel, ami diffúzióval eljut a keringésen keresztül a tüdőbe, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége. Ha a vizsgálathoz használt, kimért mennyiségű tejcukor elfogyasztása után 1-2 órával a kilélegzett levegő hidrogén tartalma kórosan megemelkedik, a cukor felszívódásának zavara igazolódott.

Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra?

A teszt elvégzése előtti napon kerüljük a puffasztó ételek fogyasztását. Hüvelyesek, magvak, gyümölcsök, szénsavas italok, felnőtt esetén alkohol sem fogyasztható. A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni. Előtte nem szabad fogat mosni, dohányozni, rágózni és szájvizet használni. A teljes vizsgálat nagyjából két órát vesz igénybe, így gyerekeknek ajánlott enni, innivalót, játékot készíteni ez időre.

Okozhat-e kellemetlen mellékhatásokat?

Fontos még megemlíteni, hogy laktóz intolerancia esetében betegenként eltérő lehet a szervezetben lévő laktáz enzim mennyisége, ezért fordulhat elő, hogy az érintettek panaszai sem egyformán súlyosak. A vizsgálat elvégzéséhez elfogyasztott tejcukorra is eltérő reakciók jelentkezhetnek. Míg az egyik betegnél alig, vagy szinte semmilyen panaszt nem okoz, addig meglehet, hogy valakinél hasmenés jelentkezik.

Mikor nem végezhető el?

Hasmenéssel, hányással, lázzal járó betegség, vagy felső légúti hurut esetén későbbi időpontra kell halasztani a vizsgálatot. Antibiotikum szedését követően tíz nap várakozási időnek kell eltelnie. Ez azért fontos, mert az antibiotikum megváltoztatja a normál bélflórát, így akár álnegatív eredmény is születhet.